Akták: |
Lett letelepedési kötvény „váltja” a magyart
Miután a magyar kormány áprilistól szünetelteti a letelepedési állampapírprogramot, a piacon a lett kötvényprogram vált a legnépszerűbbé. A rigai kabinet 2015-ben indította el kötvényvásárlási programját, amely a magyarhoz hasonló, azzal a kivétellel, hogy ott nyeresége is származik belőle az államnak, nem úgy, mint hazánkban. A lett állam nem fizet kamatot az állampapír után, azaz ingyen használja a külföldi bevándorló pénzét. Lettországban bármilyen ügynökség árulhatja a letelepedési papírokat, ezért egészséges verseny bontakozott ki a nemzetközi vízumpiacon.
Orbán húszezer bevándorlót engedett be
Csak szeptember közepén láthatunk tisztán letelepedésikötvény-ügyben, miután Orbán Viktor miniszterelnök egy elegáns mozdulattal kitolta az ügyintézési határidőt. Hiába szünetelteti a kormány március 31-től a letelepedési programot, még mindig nem állnak rendelkezésre végleges adatok arról, hogy hány bevándorló érkezett a kötvényprogramon keresztül Magyarországra. Demeter Márta független országgyűlési képviselő június 30-i dátummal kérte le az adatokat. Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válaszából azonban kiderült, hogy több száz befektetőnek és több ezer családtagnak még ügyintézés alatt áll a letelepedési engedélye.
Kötvényügy: csomagküldő vitte ki a letelepedési engedélyt
Túl kockázatosnak találták egy ukrán üzletember jogászai a magyar letelepedési kötvényprogramot, ezért az utolsó pillanatban elállt a szerződés aláírásától a gazdag ügyfél. Még évekkel ezelőtt történt az eset, lapunk most jutott hozzá az alá nem írt szerződéshez. Az ukrán üzletember ügyvédei leginkább azt kifogásolták, hogy a letelepedési kötvényprogramban offshore cégekkel kell szerződni, és az ügyfelek nem jutnak hozzá a magyar állampapírhoz, hiszen nem a külföldi, hanem az offshore cég jegyzi le, vagyis hivatalosan ő a kötvény tulajdonosa.
Gyilkossági ügyeket nem kezel úgy a rendőrség, mint a letelepedési kötvényes cégnél történt betörést
A magyar letelepedési kötvényeket Afrikában és az arab országokban forgalmazó Artonhoz április 7-ről 8-ra virradó éjszaka törtek be ismeretlenek, a cégtől több mint fél milliárd forintot vihettek el. A tolvajok a letelepedési biznisz érzékeny adataihoz is hozzáférhettek, az RTL értesülései szerint egy szervert is elvittek. Az Arton múlt pénteken közleményt adott ki az ügyben, azt írták, hogy „a médiában megjelentek többsége spekulatív, téves és értéktelen (...) bűncselekmény áldozatai vagyunk, ügyfeleink és munkatársaink szörnyű megpróbáltatásoknak voltak kitéve". Arról ők maguk semmilyen információt nem árultak el arról, hogy ha nem az történt, ami a különböző cikkekben megjelent, akkor pontosan mi igen.
Nem nyomoz az ügyészség a kötvények adatainak visszatartása miatt
A fideszes Bánki Erik vezette bizottság csak feljelentés után adta ki az adatokat, amire jogerős ítélet kötelezte volna.
Az ügyészség a kötvénymutyit is megvédi
Bár hónapokig tartott a Magyar Nemzet és a Legfőbb Ügyészség levelezése, a Polt Péter vezette testület nem vette a fáradságot, hogy a jogszabályok szerint kezelje lapunk feljelentését. Ehelyett egy régi receptet porolt le, és a letelepedési államkötvényekre vonatkozó adatszolgáltatással összefüggő büntetőeljárást ugyanazzal a törvénysértő intézkedéssel zárta le, amit már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ügyében is alkalmazott. Az ügy előzménye az volt, hogy lapunk jogerősen pert nyert az egyik kötvényforgalmazó céggel kapcsolatban az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen. Miután a Bánki Erik fideszes politikus vezette testület az ítélet jogerőre emelkedését követően hónapokig nem adta ki a Migrat Immigration Asia Ltd.-vel kapcsolatos közérdekű adatokat, a lapunkat képviselő ügyvéd felszólítást küldött a bizottság jogi képviselőjének.
Arton Capital: Nem mondunk semmit, de sok minden túlzás
Először szólalt meg az Arton Capital, az a letelepedési kötvényekkel foglalkozó cég, amelynek Hajós utcai irodáját áprilisban kirabolták. Mint korábban beszámoltunk róla, a rendőrség egészen elképesztő erőket mozgatott meg, minden embert kihallgattak, akik a telefonjuk szerint a betörés estéjén a környéken jártak. Mivel egy belvárosi utcáról van szó, ez rengeteg, ezernél is több embert jelentett.
Arton-ügy: akár több pénz is lehetett a széfben
Csak idén már 87 külföldi vásárolt az Arton Capital Kft.-n keresztül letelepedési engedélyt. Tekintve, hogy a vállalkozás 60 ezer eurót (18,6 millió forint) kér az ügyintézésért cserébe a külföldiektől, a forgalma elérhette az 1,6 milliárd forintot is. Ez az a társaság, amelynek budapesti irodájába még áprilisban betörtek, és elvittek hatszázmillió forint készpénzt, illetve egy számítógépet, amelyen a kereskedés adatait tárolták. Nagy kérdés, hogyan került oda ennyi készpénz – egyes források szerint csupán váltókról van szó –, de az bizonyosnak tűnik, hogy a társaság hivatalos könyveiben szereplő számok nem állnak összhangban az egyéb adatokból kikövetkeztethető forgalommal.
Orbán Habonyékkal osztozkodik a letelepedési pénzeken?
Tállai András nem utasította vissza azt a feltételezést, hogy a kötvényüzlet profitját a kormányfő szűk köre fölözi le.
Külföldi titkosszolgálatok akciózhattak vagy önbetörés történhetett az Arton Capitalnél volt rendőrök szerint
Belső információk nélkül nehezen lehetett volna ellopni mintegy 600 millió forintot érő eurót és egy fontos dokumentumokat tartalmazó számítógépszervert a kötvénykereskedéssel foglalkozó Arton Capital 6. kerületi irodájából. Ezt gondolják azok a rendőrök és volt nyomozók, akik megírták az üggyel kapcsolatos véleményüket a Facebookra. Van, aki külföldi titkosszolgálatok akciójának tartja a bűntettet, mások önbetörésre gyanakszanak. Ezeket az elméleteket szedtük össze.