language

Akták:

Letelepedési kötvény-biznisz highlight_off

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből állt: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is jelen volt a piacon.

A rendszer átláthatatlansága abból is eredt, hogy nem lehet tudni, pontosan mely közvetítő cégeknél jegyezték le az egyes kötvényeket, ugyanis „az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazták. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük volt - és magas profithányaddal dolgoztak.

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd, Kosik Kristóf irodája szövegezte meg, mely aztán részt vett az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén (egy héttel a kötvényprogram leállítása után) kirabolták, 200 millió forintot és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték. Az ügyben még azóta, több éves nyomozás után sincs gyanúsított, az azonban valószínűsíthető, hogy a betörés belső segítséggel történt. 

Támogasd adód 1%-ával a sajtóadatbázis fenntartását,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

A Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton volt. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeten bejegyzett cég közvetített, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. (Mint később kiderült Habony hongkongi Asia Frontier Limited nevet viselő cége ugyanahhoz a titkárcéghez volt bejegyezve, mint két letelepedési kötvényekkel is foglalkozó kínai cég.)

A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte, majd 2017 januárjában a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program „összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”. A 444 és a Direkt36 információi szerint így kapott tartózkodási engedélyt a kábítószer- és fegyverkereskedelemben és pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, Salmo Bazkka, illetve Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír elnök legfontosabb pénzembere is. A több tízmilliárdos veszteséggel szemben a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [253]  Oldalak:   <<  <  17 18 19 20 21 22 23 24 25 26   >  >>

Nyomoznak a kötvények ügyében

A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozás keretében vizsgálja a letelepedési államkötvények értékesítésének hátterét. Az ügy előzménye az volt, hogy a három éve kezdődött kétes üzletekkel kapcsolatban anonim bejelentést tettünk az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál tavaly decemberben.

Az államtól kaptak egy jó üzletet, most luxuslakásaik vannak az Andrássy úton

Néhány cég jövedelmezőnek ígérkező üzleti lehetőséget kapott pár éve a magyar államtól. Rogán Antal kezdeményezésére rejtélyes hátterű offshore-cégek kezdtek államkötvényeket árulni olyan embereknek, akik ezért cserébe letelepedési engedélyt kaptak Magyarországon. Az egyik cégcsoport közben megjelent a magyar ingatlanpiacon is, az érdekeltségükbe tartozó cég tucatjával vásárolt fel Andrássy úti luxusingatlanokat.

Kados Ernő: Ki nyer ma? Titkok a letelepedési államkötvény körül

A magyar állam a piacon már olcsóbban vehetne fel hitelt, mint amennyiért a letelepedési kötvény kibocsátásával hozzájut. Ráadásul az értékpapírok forgalmazásával a homályos hátterű offshore cégek tulajdonosai milliárdokat kaszálhatnak, részben az adófizetők pénzéből. Az ellenzéki politikusok szerint óriási összegek kerülhetnek magánzsebekbe. Beiktatása előtti parlamenti meghallgatásán az új propagandaminiszter, Rogán Antal védte a letelepedési kötvényt, mert szerinte erre a bevételre szükség van, és inkább „pénzt hoz az országba, nem pedig visz”. Igaz, nem tudjuk, ki nyer rajta a legtöbbet.

„Nincs oligarchaháború” – Interjú Varga Mihállyal

A TV2 magánbefektetők ügye, a kormánynak nincs köze hozzá. A NAV-nál lesznek leépítések, folyamatos az egyeztetés a bankszektorral a növekedés serkentéséről. Lesz áfacsökkentés az építőiparban, de más adót nem mérsékelnek, esetleg célzott járulékkedvezmények jöhetnek szóba – nyilatkozta lapunknak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Kétszázötvenmillió forintért árulták volna az állampolgárságot Fidesz-közeli üzleti körök

Egy birtokunkba jutott, a miniszterelnök asztalára is eljutó tervezet szerint a magyar állampolgárságért kért nyolcszázezer euró mellett javasolták a külhoni magyaroknak szóló egyszerűsített állampolgársági eljárás megszüntetését is.

Ki viszi tovább a letelepedési bizniszt?

Ma is több a kérdőjel, mint az egyenes válasz, hogy miért is kell Magyarországnak letelepedési kötvényekkel pénzt szerezni az államadósság finanszírozására. Mint ahogy nehezen érthető az is, miért is szeretett bele Rogán Antal, eddigi Fidesz frakcióvezetője, a gazdasági bizottság leköszönő elnöke, az offshore cégek üzleti világába. Az viszont világos: míg néhány cég nagyon jól jár, az állam veszít az ügyleten. A befektetőknek viszont valószínűleg még ilyen áron is megéri, hogy Magyarországon letelepedési jogot, és ezzel együtt szabad mozgást szerezzenek a schengeni övezetben. Kérdés, hogy szálakat eddig egy kézben tartó Rogán propagandaminiszterré való kinevezésével mi lesz a letelepedési kötvény biznisszel?

Csak pénz kérdése, ki maradhat

Mai árfolyamon 230 milliárd forint értékben jegyeztek le eddig letelepedési államkötvényt, ám csak 205 milliárd folyt be a költségvetésbe, 25 milliárd közvetítő cégeknél landolt. A döntően offshore vállalkozások legalább 60 milliárd forintot nyertek a kötvénybizniszen.

PM: letelepedési kötvényt vettek a titokban befogadott keresztények

A Párbeszéd Magyarországért (PM) információi szerint letelepedési kötvényt vásároltak azok a keleti keresztény családok, akikről az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog Zoltán korábban azt állította, hogy 2013-2014-ben Magyarország titokban befogadta őket – mondta Barabás Richárd, a PM szakszóvivője.

Letelepedési kötvény: a „jó bevándorlók” pénzt hoznak az offshore-konyhára

Vannak olyan bevándorlók, akiket szeret a Fidesz: ők azok, akik nem maradnak az országban, de finanszírozzák a költségvetést, és sokat tejelnek a húsosfazék közelében elhelyezkedő offshore vállalatoknak, míg az adófizetők buknak az üzleten.
Találatok: [253]  Oldalak:   <<  <  17 18 19 20 21 22 23 24 25 26   >  >>