Akták: |
Az ügyészség elutasította Szél Bernadett a Budaest-Belgrád vasút építése miatt tett feljelentését
A kormány nem vagyonkezelőként jár el, amikor pénzeket csoportosít át a költségvetésben, ezért nem merülhet fel a hűtlen kezelés gyanúja. Az ügyészség indoklása szerint a kormány „az Egyezmény megkötése, illetve a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosítás tárgyában meghozott döntései révén nem vagyonkezelési tevékenységet végzett.” Illetve „a Kormány tagjai büntetőjogi értelemben nem tekinthetők a központi költségvetés kezelésével megbízott személyeknek, az e tárgyban meghozott közhatalmi döntéseik a közvagyonra vonatkozó olyan tulajdonosi rendelkezések, amelyek a hűtlen kezelés megállapításának alapjául szolgáló vagyonkezelői kötelezettség megszegésének nem tekinthetők.”
Stadion- és vasútépítésre, turizmusra vett el pénzt a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból
161 milliárd forintot csoportosított át a költségvetésen belül egy határozattal a kormány. A pénz legnagyobb részét, 154 milliárd forintot a Gazdaságvédelmi Alapból veszik el.
Az átcsoportosított összeg legnagyobb része, közel 78 milliárd forint a turisztikai fejlesztésre megy el. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megkap 55 milliárdot a kiemelt közúti projektekre, további 13,4 milliárd forintot pedig a vasúthálózat fejlesztésére. Hogy ez a Budapest–Belgrád vonalra megy-e el, vagy más vasúti projekt lesz belőle, azt nem részletezték.
Titokban akár Orbán apja is kereshet a Budapest–Belgrád vasútvonalon
Tíz évig csak miniszteri engedéllyel lehet megtudni, hogy szállít-e követ a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításához például a miniszterelnök apja, és hogy milyen dollárkifizetések történnek a jórészt kínai hitelből épülő beruházás során. A kivitelező konzorcium magyar fele Mészáros Lőrinc érdekeltsége, amely a járvány miatti gazdaságvédelemre hivatkozva is kaphatott pénzt.
Hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést Szél Bernadett a Budapest-Belgrád vasútépítés miatt
A független képviselő szerint a kínai kommunista párt diktál a Fidesznek.Szerinte már most is bőven fizetjük „a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt nászajándékát”: a kormány épp 82 milliárd forintot csoportosít át a projektre az idén eredetileg betervezett 61 milliárd forintos kiadáson felül, vagyis csak 2020-ban a kormány csak erre a beruházása 143 milliárd forintot szán – írta Szél.
Feljelentést tett a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt Szél Bernadett
A kormány épp 82 milliárd forintot csoportosít át a projektre az idén eredetileg betervezett 61 milliárd forintos kiadáson felül, vagyis csak 2020-ban a kormány csak erre a beruházása 143 milliárd forintot szán – írta, és arra is felhívta a figyelmet, hogy egy friss törvénymódosítás nyomán a külügyi tárca csak a kínai kormány álláspontjával dönthet a beruházás iratainak nyilvánosságáról.
Tíz évre titkosították minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti projektjét
A Fidesz–KDNP kétharmaddal megszavazta a „Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról” szóló törvényt. A szöveg (pdf) az eddig megismertekhez képest nem tartalmaz újdonságot, a Magyarország és Kína között létrejövő egyezmény tartalmát emeli törvényi erőre.
Az eddigi információk szerint az ezermilliárd forintba kerülő beruházás 130 év alatt térülhet meg, a tisztánlátást azonban nehezíti, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződéseket és „a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat” a parlament tíz évre titkosította Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva.
Megszavazták a törvényt, 10 évre titkosak a Budapest-Belgrád vasútfejlesztési projekt egyes adatai
A Fidesz és a KDNP képviselőinek szavazatával, kétharmados többséggel elfogadta a parlament Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot. Ez lényegében a vasútfejlesztésről Magyarország és Kína között megkötött nemzetközi egyezményt emelte a magyar jogba.
82 milliárdot csoportosított át a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonalra
A Gazdaságvédelmi Alapból tették át a pénzt az elsősorban kínai hitelből épülő beruházáshoz.
A pénteken este megjelent Magyar Közlöny egyik kormányhatározata arról dönt, hogy a kabinet hozzányúl a Gazdaságvédelmi Alaphoz, és onnan 82,1 milliárdot átcsoportosítanak a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére. Az összeg jelentős része a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi.
82 milliárdot elvesznek a Gazdaságvédelmi Alapból, és a Budapest-Belgrád-vasútvonalra fordítják
Még 82 129 847 503 forintot csoportosítanak át a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére az idei költségvetésben, eredetileg ezt a pénzt a kormány gazdaságvédelemre szánta, derül ki a pénteki Magyar Közlönyből.
Most 82 milliárdot költött el a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból - ezúttal a Budapest-Belgrád vasútra
Hozzányúl a kormány a Gazdaságvédelmi Alaphoz, ebből egy pénteki kormányhatározattal 82,1 milliárd forintot csoportosít át konkrét célokra az idei költségvetésből. A cél pedig nem más ezúttal, mint a javarészt kínai hitelből megvalósuló Budapest-Belgrád vasútprojekt. Szinte a teljes összeg a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi, 10,7 millió forint pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium dologi kiadásaira megy el.
A mintegy 700 milliárd forint beruházási értékű Budapest-Belgrád vasút projektje 80 százalékban kínai hitelből valósul meg, felerészben magyar vállalkozások közreműködésével. A hazai vállalkozó kiléte már tavaly nyáron kiderült, a nyertes cég nem más, mint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő RM International Kft., mely a nyertes konzorciumban 50 százalékban vesz részt.