Akták: |
|
Lapok: |
HVG
Miért egy tapasztalatlan kínai cég építi a Budapest-Belgrád vasút építését?
Ágh Péter szerint aggodalomra semmi ok, hiszen az alkalmazott gépektől a felhasznált anyagokig mindennek meg kell felelnie az EU-s szabványoknak.
Közel 5,5 milliárd forinttal drágult tovább a Budapest–Belgrád vasútvonal
A Szeged és Röszke közötti 14 kilométeres szakaszt kell tovább bővíteni, pedig a projekt ezen része alapból is 45 milliárd forintba kerül.
Több jelet találtunk arra, hogy tényleg válik Mészáros Lőrinc lánya
Homlok Zsolt és Mészáros Ágnes válására nemcsak a cégbejegyzési változtatásokból lehet következtetni, de abból is, hogy Homlok lakcíme megváltozott.
Belgrád-Budapest vasútvonal
Püspökladány-Biharkeresztes vasútvonal felújítása
Homlok Zsolt
Marjai Péter
Mészáros Ágnes
Mészáros Beatrix
Mészáros Lőrinc
Homlok Építő Zrt.
Konzum Management Kft.
Mészáros Agro Kft.
MHM Vagyonkezelő Zrt.
OPUS Titász Áramhálózati Zrt.
Properitus Vagyonkezelő Kft.
R-Kord Kft.
Vasútvill Kft.
2014-2020-as uniós ciklus
átláthatóság
EU
hitelezés
klientúra
közbeszerzés
közlekedés
rokonok
támogatás
túlárazás / pénznyelő
vasút
Ázsia
Biharkeresztes
Csehország
Európa
Hajdú-Bihar megye
Kína
Pest megye
Püspökladány
Svájc
Szerbia
Vác
Vasutasokat, ingatlantulajdonosokat sodort teljes bizonytalanságba a Budapest–Belgrád vonal felújítása
Szupertitkos a vasúti beruházás, még azok is keveset tudnak róla, akiket érint.
Több mint 53 milliárdba kerül a Budapest–Belgrád vasútvonal újabb szakaszának felújítása
A Ferencváros–Soroksár szakasz felújítását konzorciumi partnerként elnyerő V-Híd alvállalkozóként a felcsúti mágnás több cégét is bevonja, és munkát ad Mészáros János Híd-Támjának is.
Jogerős: ki kell adni a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés vállalkozói szerződéseit
A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat.
Belgrád-Budapest vasútvonal
ifj. Mészáros Lőrinc
Mészáros Ágnes
Mészáros Beatrix
Mészáros Lőrinc
Szijjártó Péter
China Railway Electrification Engineering Group Kft.
China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.
Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.
Külgazdasági és Külügyminisztérium
R-Kord Kft.
RM International Zrt.
V-Híd Zrt.
Vasútvill Vasútvillamosító Kft.
átláthatóság
bíróság
építőipar
hitelezés
ítélet/döntés
klientúra
közbeszerzés
lekenyerezés / presztízsberuházás
túlárazás / pénznyelő
vasút
Ázsia
Európa
Kína
Magyarország
Szerbia
Még az is titkos, miért titkolja a kormány a Budapest–Belgrád vasút hitelszerződéseit
A bíróság után az Alkotmánybírósághoz fordul Szél Bernadett a Budapest–Belgrád vasútvonal finanszírozására kötött, több mint 700 milliárdos hitelszerződés részleteinek titkosítása miatt.
Megkezdődött a 700 milliárdos Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése
Az építkezés iratait tíz évre titkosították korábban.
Megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése a kivitelezésre vonatkozó szerződés hatályba lépésével – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a projekt megvalósítását irányító vállalatokkal tartott hétfői ülésen a tárca közlése szerint elmondta: az előkészületek ütemterv szerint haladnak, és a beruházás várhatóan 2025-re elkészülhet.
Az ügyészség elutasította Szél Bernadett a Budaest-Belgrád vasút építése miatt tett feljelentését
A kormány nem vagyonkezelőként jár el, amikor pénzeket csoportosít át a költségvetésben, ezért nem merülhet fel a hűtlen kezelés gyanúja. Az ügyészség indoklása szerint a kormány „az Egyezmény megkötése, illetve a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosítás tárgyában meghozott döntései révén nem vagyonkezelési tevékenységet végzett.” Illetve „a Kormány tagjai büntetőjogi értelemben nem tekinthetők a központi költségvetés kezelésével megbízott személyeknek, az e tárgyban meghozott közhatalmi döntéseik a közvagyonra vonatkozó olyan tulajdonosi rendelkezések, amelyek a hűtlen kezelés megállapításának alapjául szolgáló vagyonkezelői kötelezettség megszegésének nem tekinthetők.”
Stadion- és vasútépítésre, turizmusra vett el pénzt a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból
161 milliárd forintot csoportosított át a költségvetésen belül egy határozattal a kormány. A pénz legnagyobb részét, 154 milliárd forintot a Gazdaságvédelmi Alapból veszik el.
Az átcsoportosított összeg legnagyobb része, közel 78 milliárd forint a turisztikai fejlesztésre megy el. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megkap 55 milliárdot a kiemelt közúti projektekre, további 13,4 milliárd forintot pedig a vasúthálózat fejlesztésére. Hogy ez a Budapest–Belgrád vonalra megy-e el, vagy más vasúti projekt lesz belőle, azt nem részletezték.