language

Akták:

Belgrád-Budapest vasútvonal highlight_off

Intézmények:

V-Híd Zrt. highlight_off

Belgrád-Budapest vasútvonal

Belgrád-Budapest vasútvonal

A Budapest–Belgrád vasútépítési- és fejlesztési projekt hazai szinten és fajlagosan az eddigi legdrágább vasúti beruházásnak ígérkezik. A legnagyobb szakaszból 166 kilométer futna Magyarországon és a tervek szerint a jelenlegi egy sínpár helyett kettő épülne, hogy a teljes vonalon lehetőség legyen kétirányú közlekedésre. Emellett 160km/órára nőne a vonatok sebessége ezzel csökkentve a menetidőt, illetve bővítve az áruszállítás kapacitását. Ugyanakkor az Index információi szerint ez a pár órás menetidő csökkenés, ami elérhető a beruházással nem prioritás a kínai fél számára, hiszen a szerb és macedón szakaszokon amúgy is több órás várakozásra kell számítani. 

A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, így nem tudni, mekkora forgalomnövekedéssel és milyen megtérüléssel számol az állam, mint ahogy azt sem, a vonal milyen mértékű gazdaságélénkülést hozna. Az azonban ismert, hogy a kabinet a kezdetekben 750 milliárd forintos költségvetéssel számolt – ez időközben már 800 milliárdra nőtt – a fejlesztést 85 százalékban kínai Eximbank-hitelből fedezi az állam. A nyilvános információk alapján a beruházás a kínai fél érdekét szolgálja, a magyar adófizetőknek kérdéses a projekt hosszú távú megtérülése; amellett, hogy jelentősen túlárazott projektről van szó, a felújítandó vasútvonal magyarországi szakasza egy nagyvárost sem érintene, így a személyforgalom valószínűsíthetően elenyésző lenne a beruházás méretéhez képest. A Figyelő  kalkulációja szerint körülbelül 2400 év alatt térülne meg a projekt, ezt az Index – egy optimistább becsléssel, beleszámolva a vámkezelés adta lehetőséget  – 130 évre szorította le. 

A Soroksár és Kelebia közötti szakaszról (ami 152 km hosszú, így nem fedi a teljes, 166 km-es hazai szakaszt) szóló kivitelezési szerződést 2019 nyarán írták alá. A nyilvánosságra hozott közbeszerzési értesítőből kiderül, hogy Mészáros Lőrinc lett a beruházás egyik nagy nyertese: egyik érdekeltsége, az RM International Zrt. két kínai céggel konzorciumban a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-ből és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-vel nyerte el a több, mint 2 milliárd dolláros (mintegy 590 milliárd forintos) közbeszerzést. A beruházásból több más családi cég is kiveheti a részét: az R-Kord és a V-Híd mellett a Mészáros gyerekeihez köthető Fejér B.Á.L. Zrt és veje, Homlok Zsolt érdekeltségébe tartozó Vasútvillamosító Zrt. is bedolgozik a projektbe

A beruházás megkezdéséhez szükséges kínai hitelszerződést 2020 áprilisában írták alá, majd májusban a parlament ⅔-os többséggel megszavazta a vasútépítéssel kapcsolatos szerződések 10 évre szóló titkosítását. A hvg.hu és a Transparency International Magyarország adatigénylési pert indított melyben a, Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. által megkötött, 5 millió forint feletti szerződések kiadását kérelmezték. A pert másodfokon megnyerték – 2021 őszén született meg a jogerős ítélet, mely szerint ki kell adni a vállalkozói szerződéseket. 

A fejlesztés alapkövét 2021 októberében tették le, a beruházásra szánt büdzsé pedig azóta is növekszik.

V-Híd Zrt.

A V-Híd Zrt. fő tevékenysége a vasútépítés, vasúti pályaépítés és korszerűsítés.  A 2015-ben alapított cég eredetileg Apáthy Endre érdekkörébe tartozott. 2017 végén a részvények 90 százaléka Sárváry István, 10 százaléka pedig a Mészáros Lőrinc vejéhez, Homlok Zsolthoz köthető Properitus Vagyonkezelő Kft. kezében volt, később a cég egészét felvásárolta a Mészáros csoport.

A cég az elkövetkező években több hasonló profilú vállalkozásban is részesedést vásároltak. A V-Híd 2016-ban még 2 milliárd forint bevételt sem könyvelt el, 2017-ben már 23,8 milliárd volt a forgalma és csaknem 1,5 milliárd forint nyereséget produkált, 2022-re pedig 108,7 milliárd forintos bevételével a harmadik legnagyobb építőipari cég Magyarországon. Egyik legnagyobb projektjük a Budapest-Belgrád vasútvonal kivitelezése.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [17]  Oldalak:   1 2   >  >>

Van az a pénz

Mészáros Lőrinc az idén annyi pénzt vehetett ki osztalékként a cégeiből, hogy az már a magyar állami költségvetésben is szemmel jól látható tétel lenne. A közbeszerzések csupán ebben az évben is sokmilliárdos osztalékokat fialtak más NER-közeli vállalkozóknak is.

Mire megépül a Budapest-Belgrád vasút, már mindenki másfelé szállít

Már 800 milliárd forint felett jár a beruházás költsége, ami annyira megnehezíti a déli irányú vasúti fuvarozást, hogy félő, az elkészülte után sem áll helyre még a korábbi forgalom sem.

Megkapta a Déli Körvasút folytatása a környezetvédelmi engedélyt, több száz fát vágnak ki

Kelenföld és Törökbálint között, 2025-2027 között valósulna meg a tervezett beruházás, amelynek során a lakóházak közvetlen közelében is elhaladó vágányok számát kettőről négyre növelnék. A hivatalos indoklás szerint a bővítés főként a személyszállító vonatok sűrítésére irányul, ám a valóságban a teherforgalom is brutálisan megnőne. Különösen a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt, amely a Kínából érkező megnövekvő áruforgalmat fogja kiszolgálni.

Nem tudják befejezni a kínaiak a Budapest–Belgrád építését, és ez még súlyos tízmilliárdokba kerülhet nekünk

A Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén Mészáros Lőrinc cégei és kínai partnereik vesznek részt. A pályaépítést végző Mészárosék most részben levonultak az építkezésről, mert át kellett küldeni a munkagépeket és a dolgozókat a szétrohadt Budapest–Győr-fővonal felújítására. A beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél vállalta, de ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint. Lehet, hogy még most kell majd hozzá új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül ilyen nem is épül. A projekt költségei az infláció miatt elszálltak, egyáltalán nem látszik, honnan lenne pénz a vonatbefolyásoló rendszereket kiépítő új alvállalkozóra. A VSquare szerint a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, miközben a helyzet odáig fajult, hogy Orbán Viktor őszi kínai útján próbálhatja meg személyesen rendezni a kínaiakkal.

Elmagyarázták Palkovicsék, miért vacsoráztak együtt Mészáros Lőrinc cégének vezetőjével

Palkovics László ipari miniszter és Vitézy Dávid államtitkár társaságában Mészáros Lőrinc egyik, jelentős állami tendereket elnyerő vasúti építőcége, a V-Híd Zrt. vezérigazgatója, Sárváry István is ott ült annál az éttermi asztalnál, amelyhez a katatörvény elleni tüntetés közben ment oda a budai Várban egy Wolt-futár és Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke.

Mészáros Lőrinc vasútépítő cégének vezetője is ott ült Palkovics László asztalánál az étteremben

Palkovics László ipari miniszter és Vitézy Dávid államtitkár társaságában Mészáros Lőrinc egyik vasúti építőcégének vezérigazgatója, Sárváry István is ott ült annál az éttermi asztalnál, amelyhez a katatörvény elleni tüntetés közben ment oda a budai Várban egy Wolt-futár és Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke.

Éppen Mészáros Lőrinc fontos emberével találkozott az ipari minisztérium felső vezetése

A Várban tüntettek tegnap este amiatt, hogy Novák Katalin aláírta a kata módosításáról szóló törvényt, amikor a szervező momentumosok megtudták, hogy Palkovics László pár száz méterrel arrébb a 21 nevű étteremben van. Ahogy megírtuk tegnap, oda is mentek egy futárral, hogy Palkovics magyarázza meg neki, miért lehetetlenítik el a katát. A miniszter azt mondta, hogy ezt megtették már többször, és most zavarják az étterem többi vendégét, de kipréseltek belőle egy időpontot, amikor fogadja majd a futárt, erre kezet is ráztak.

Nem lepte meg a versenytársakat, hogy Mészárosék új fuvarozócéget gründoltak

A vasútipálya-építés után a vasúti fuvarozásba is belefog a V-Híd-csoport, Mészáros Lőrinc egyik legfontosabb tőkehalmozója.

Vasutasokat, ingatlantulajdonosokat sodort teljes bizonytalanságba a Budapest–Belgrád vonal felújítása

Szupertitkos a vasúti beruházás, még azok is keveset tudnak róla, akiket érint.

A Budapest-Belgrád vasútépítési szerződés nem is volt közbeszerzés

A Budapest-Belgrád vasútépítési szerződéssel 2019-ben rekordot döntetne a kormányközeli cégeknél landoló közbeszerzések aránya – csakhogy ez nem is volt közbeszerzés. A megbízást egy 2019-es szerződés rögzíti, amit azonban a szokásoktól eltérően nem egy hagyományos közbeszerzés lefolytatása után írtak alá – derült ki a Corruption Research Center Budapest (CRCB) észrevétele nyomán. A CRCB – miközben frissítette adatbázisát – a Facebook-oldalán jelezte, hogy a jókora összegről szóló megbízást nem találja Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisában, holott az Európai Unió hivatalos értesítőjében megtalálható (ennek alapján fel is dolgozta a sajtó, amikor nyilvánossá vált). Miután a magyar adatok között mi sem leltük a 750 milliárdos munkát, kérdésekkel fordultunk a hatósághoz, hogy megtudjuk, miért nem szerepeltetik az adatbázisukban az RM International megbízásával végződő eljárást.
Találatok: [17]  Oldalak:   1 2   >  >>