K-Monitor Adatbázis

Eddig csak sejteni lehetett, hogy a magyar állami szervek, titkosszolgálatok valamelyike valóban beszerezte az elhíresült Pegasus kémszoftvert, de most Kósa Lajos fideszes politikus el is ismerte. Sok részlet még mindig évtizedekre titkosított, ráadásul Kósa szerint a megfigyelt személyekkel kapcsolatban "senki nem fog konkrét választ kapni".

Mióta július közepén kiderült, hogy több száz magyar állampolgárt figyelhettek meg a Pegasus nevű, mobiltelefonra telepíthető izraeli kémprogrammal, a kormány nem ismerte el egyértelműen, hogy a magyar szolgálatok használják az izraeli kémszoftvert. Pedig a megfigyelések pont azután indultak, hogy Izraelben járt Czukor József, Orbán Viktor biztonsági és külpolitikai főtanácsadója, akit személyesen fogadott Benjamin Netanjahu miniszterelnök. Pintér Sándor belügyminiszter eddig csak annyit mondott: nem állítja, hogy nem használták a Pegasust.

Továbbra is csak az iparűzési adó felét fizettetné meg a vállalkozásokkal Parragh László, ami a kormánynak is kapóra jönne, kénytelen ugyanis az elvárt béremelésért cserébe könnyíteni a cégek terhein.

Az oroszok több munkatársukat is visszarendelték Magyarországról, miközben a magyar féllel a projekt körüli kisebb mutyikról osztottak meg információkat. Recseg-ropog a projekt.

Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.

Két hónapja, június 29-én járt le a Belügyminisztérium által a Hős utca rendbetételére adott 2,1 milliárd forintos támogatás felhasználásának második alkalommal meghosszabbított határideje. A telepfelszámolás évek óta húzódik, azonban úgy tűnik, egyelőre nem sikerül pontot tenni az ügy végére, ugyanis még mindig jó pár olyan lakó van, akivel nem állapodott meg a X. kerület. Ráadásul azt is megtudtuk Kőbánya vezetésétől, hogy a lakásvásárlás, lakásfelújítás címén összesen több mint 1 milliárdért beszerzett önkormányzati ingatlanok több mint fele, 50-ből 28 még üresen áll, azaz egyelőre nem került a Hős utcaiakhoz.

A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.

Nem cáfolta egyértelműen az ellenzéki tagok szerint sem a belügyminiszter, sem a titkos megfigyeléseket engedélyező igazságügyi tárca államtitkára, hogy a Pegasus-kémszoftverrel politikusokat, újságírókat is célba vettek. A részleteket feltáró vizsgálóbizottságot a Fidesz–KDNP leszavazta, az ülésen a témában elhangzottakat pedig majdnem 30 évre titkosították.

Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről” is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.

A Belügyminisztérium elkötelezett az elektronikus ügyintézés széles körű bővítése, minőségének javítása és hatékonyságának növelése mellett. Az ideiglenes jelleggel létrehozott Kormányzati Érkeztető Rendszer (KÉR) 2015. január 1-jétől 16,56 millió darab papír alapú postai küldeményt, 166 millió oldalnyi dokumentumot dolgozott fel a Magyar Posta Zrt. Budapest VIII., Kőbányai út 14-18. szám alatti logisztikai központjában. A feldolgozott küldemények száma napjainkra jelentősen csökkent, az eltelt időben végrehajtott informatikai fejlesztések pedig lehetővé tették, hogy az érintett intézmények önállóan érkeztessék, majd hiteles elektronikus iratokká alakítsák a papír alapon érkező küldeményeket, ezért a Kormány úgy döntött, hogy a KÉR-t ebben a formájában ütemezetten megszünteti. A jelen.media 2021. szeptember 4-én közzétett közlése a megszüntetést – tévesen – annak hallgatólagos beismerésének tekintette, hogy a KÉR csődöt mondott, mit több, azt „senki nem használta, annyira szar volt”. A közlést jegyző Ónody-Molnár Dóra szerint a rendszer megszüntetését már egy tervezési hiba előre vetítette, hiszen az „érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre”. Józsefváros nem az agglomeráció része. A 16,56 millió darab ügyirat intézése nem csőd, 166 millió oldalnyi dokumentum digitalizálása a rendszer használata nélkül ilyen gyorsan, pontosan és hatékonyan nem történhetett volna meg. A KÉR létrehozására és működtetésére fordított források többszörösen megtérültek az ügyintézési idő lerövidülésével, az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkenésével, az eljárások és a szervezeti folyamatok egyszerűbbé válásával. (Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztály)