K-Monitor Adatbázis

Augusztus közepén jelent meg kormányhatározat arról, hogy megszűnik az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető programja (KÉR). A minisztériumok és állami hivatalok közötti iratokat digitalizáló informatikai rendszerre és annak működtetésére a Jelen lap értesülése szerint 14 milliárd forintot elköltöttek.

Augusztus közepén egy látszólag nem túl izgalmas témáról szóló jogszabály jelent meg a Magyar Közlönyben: a 1567/2021. számú kormányhatározat arról szól, hogy megszűnik az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető programja (KÉR). A döntés annak a hallgatólagos beismerése, hogy a KÉR a napi munka során csődöt mondott.

Amikor tavasszal jelentősen megugrott a fertőzöttek száma, a Direkt36 információi szerint a fideszes politikusok közt belső vita folyt arról, hogy bemutassák-e, mi történik a kórházak falain belül. Egyesek szerint az ilyen riportok segíthettek volna abban, hogy az emberek jobban elfogadják a korlátozásokat és többen beoltassák magukat. A kórházi állapotok bemutatása azonban politikai kockázatot hordozott magában, és a kormány számára fontos volt, hogy az emberek ne veszítsék el a hitüket abban, hogy a magyar egészségügy kezelni tudja a helyzetet. A kormány végül mindent megtett annak érdekében, hogy minél kevesebb információ jusson ki a katonás szigorral irányított kórházak falai közül. Pedig ekkorra az intézményekben már valóságos drámák zajlottak. A Direkt36-nak több vezető beosztású kórházi forrás is arról beszélt, hogy kapacitásproblémák miatt vidéki és fővárosi kórházban is előfordult, hogy a 60–70 év feletti betegeknek nem volt esélyük lélegeztetőgépre kerülni, ennek következtében pedig a túlélési esélyeik is csökkentek.

Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.

Több ország esetében is ideiglenesen leállította a Pegasus kémprogram használatát a programot forgalmazó izraeli cég, az NSO. Közben már az izraeli hatóságok is vizsgálódnak a cégnél.

„Rendszeresen azt hallgattuk, hogy a fürdőben a nagy emberek azt mondták, hogy neki kell nyernie, mert akkor turisztikai fejlesztésre nagyon sok pénz fog idejönni” – ilyen és ehhez hasonló állításoktól hemzsegő beszámolóban ismertette a NER helyi működését egy volt fideszes polgármester az Átlátszónak adott videó interjúban. Kósa Lajos (nem AZ a Kósa Lajos, csak névazonosság a fideszes országgyűlési képviselővel, Debrecen korábbi polgármesterével) Rákóczifalva város polgármestere volt 2019 októberéig. A következő év tavaszán bejelentést tett az ügyészségen, amiben részletezte, hogyan próbálták egyes helyi fideszes vezetők rávenni, hogy bizonyos pályázati pénzek, közpénzes megbízások a „megfelelő” emberekhez jussanak.

Újabb cégek alapításával igyekeznek tartani a lépést az ingatlanpiacon Pintér Sándor felesége és lányai.

A NER-ben a nőrokonokhoz és az exekhez is dől a pénz. Látható, hogy a belügyminiszter felesége különösen jól tájékozódik a biznisz világában. Mészáros Lőrinc új párjának új cége is hasít.

A plasztiklapok nem tükrözik a védettséget, a világ nagy részén el sem fogadják, és rövidesen app helyettesíti. Az előállító cégben vezető tisztségviselő Stumpf István kormánybiztos.

Megakadályozta a kormány az Aegon biztosító eladását. Minimum gyanús, hogy tette ezt egy olyan szabály alapján, amelyet egy nappal a tranzakció bejelentése előtt hozott.