K-Monitor Adatbázis

A korábbi vizsgálatok a NAV-ot és az ORFK-t nevesítették, mint a magyar állam részéről biztosan sáros intézményeket.

A Parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, Stummer János volt a Partizán Spartacus című műsorának a vendége, és a Pegasus üggyel kapcsolatban megerősítette, hogy egy élő keretszerződésről van szó, aminek a mellékleteit nem látta. Stummer azóta mer bátrabban beszélni az ügyről, miután a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, Kósa Lajos csütörtökön elismerte, hogy a kormány vásárolt a kémszoftverből.

A Nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint Kósa Lajos bakizott, mikor beismerte, hogy az állam megvette az izraeli kémszoftvert.

A kémszoftver izraeli gyártója Kósa Lajos beismerése után szankciókat emlegetett és szerződésbontást helyezett kilátásba arra az esetre, ha visszaéltek a termékével.

Eddig csak sejteni lehetett, hogy a magyar állami szervek, titkosszolgálatok valamelyike valóban beszerezte az elhíresült Pegasus kémszoftvert, de most Kósa Lajos fideszes politikus el is ismerte. Sok részlet még mindig évtizedekre titkosított, ráadásul Kósa szerint a megfigyelt személyekkel kapcsolatban "senki nem fog konkrét választ kapni".

Mióta július közepén kiderült, hogy több száz magyar állampolgárt figyelhettek meg a Pegasus nevű, mobiltelefonra telepíthető izraeli kémprogrammal, a kormány nem ismerte el egyértelműen, hogy a magyar szolgálatok használják az izraeli kémszoftvert. Pedig a megfigyelések pont azután indultak, hogy Izraelben járt Czukor József, Orbán Viktor biztonsági és külpolitikai főtanácsadója, akit személyesen fogadott Benjamin Netanjahu miniszterelnök. Pintér Sándor belügyminiszter eddig csak annyit mondott: nem állítja, hogy nem használták a Pegasust.

Nem cáfolta egyértelműen az ellenzéki tagok szerint sem a belügyminiszter, sem a titkos megfigyeléseket engedélyező igazságügyi tárca államtitkára, hogy a Pegasus-kémszoftverrel politikusokat, újságírókat is célba vettek. A részleteket feltáró vizsgálóbizottságot a Fidesz–KDNP leszavazta, az ülésen a témában elhangzottakat pedig majdnem 30 évre titkosították.

Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről” is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.

Augusztus közepén jelent meg kormányhatározat arról, hogy megszűnik az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető programja (KÉR). A minisztériumok és állami hivatalok közötti iratokat digitalizáló informatikai rendszerre és annak működtetésére a Jelen lap értesülése szerint 14 milliárd forintot elköltöttek.

Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.