2021-ben a korábbi éveknél látványosan kevesebb támogatást ítélt meg a Bethlen Gábor Alap határon túli szervezeteknek. Erdélyben szinte teljesen elmaradtak a milliárdos nagyságrendű támogatások; a régi ingatlanberuházásokat még befejezik, de új beruházások alig indulnak.
A Fonyódi Polgári Egyesület 8 millió forint támogatást kapott a 4,4 milliárdos Városi Civil Alapból. Ebből a pénzből 12 polgári estet szerveznek a Balaton-parti városban, kettő már le is ment. A közpénzből megtámogatott beszélgetéseken kiderült, hogy Budapesten borzalmas állapotok vannak, a Pesti TV munkatársai pedig azt is elárulták: fél évük van minden rosszat kideríteni Márki-Zay Péterről.
A határon túli magyar közösségeket rengeteg, évről évre növekvő mennyiségű magyar közpénz célozza 2010 óta. Az összegek jelentős része valós és fontos feladatokat végző szervezetek költségvetését gyarapítja, ugyanakkor az egész rendszer elválaszthatatlan a helyi fideszes klientúraépítéstől. Mindezt a pénzosztás átláthatatlansága, a költségek állandó sokszorozódása és a támogatások odaítélésének különös módjai támogatják, a dolog pedig már a szlovák kormány szemét is csípi. Cikksorozatunkban a dél-szlovákiai magyar közpénzek egy nagyobb szeletét – lévén a teljes kép feltárása a transzparencia hiánya miatt esélytelen – és a pénzmozgás politikai következményeit mutatjuk be.
Több mint háromszorosan túlteljesült a határon túlra, és hétszeresen az egyházaknak a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül juttatott állami támogatások összege 2020-ban, a koronajárvány legkeményebb évében. Összesen 250 milliárd forint pluszkiadás jött össze, főként egyedi döntések nyomán.
Közvetlenül fideszes politikusok irányítása alatt áll azoknak a szervezeteknek több mint a fele, akik a legnagyobb összegű támogatást nyerték el a Norvég Alap helyére állított magyar állami alapból. A Városi Civil Alap legnagyobb, egyenként 15 milliós támogatásainak további nyertesei között elvétve találni olyat, amelyik ne kötődne közvetve vagy közvetlenül kormánypárti politikusokhoz vagy Fidesz-közeli üzleti körökhöz.
A magyar állami finanszírozású Bethlen Gábor Alap döntéseit megvizsgálva tárta fel egy nemzetközi újságírócsapat, hogy 2011 óta mennyi magyar közpénzt juttatott a Fidesz-kormány a szomszédos országokba. A horvát, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai és romániai adományokat összegezve elmondható, hogy a magyar állami támogatások főként a médiába, a fociba és egyházakhoz mentek, céljuk pedig leginkább a magyar kormánypárt és Orbán Viktor népszerűségének és politikai befolyásának növelése volt a határon túli magyarok körében.
A rég kiürült Gazdaságvédelmi Alapból 261 milliárd forintot vettek ki, további átrendezésekkel további közel 45 milliárd forintot pakolásztak át. A legnagyobb nyertesek között természetesen ott a sport, de sok jutott vasúti költségtérítésre, vasútfejlesztésre, a Budai Vár építkezéseire, az Eximbank tőkeemelésére is. Egymilliárd pedig a kormányzati kommunikáció erősítését szolgálja.
motorsport kap 20,4 milliárd forintot, egyetemek, főiskolák dologi kiadásaira bő 3 milliárd, 73,6 milliárd forint a Nemzeti Hauszmann Tervre - a miniszterelnök portája épülhet-szépülhet, Nemzeti Várprogram 473 millió, 12,8 milliárd forinthoz jut, a turisztikai fejlesztés, 40 milliárd forinttal - az Eximbank tőkeemelésére megy. A Miniszterelnöki Kormányiroda 854,1 millió forintja a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. működési támogatására kell. 40 milliárdos átrendezés: a sport a legnagyobb nyertes
Tavaly rátett egy lapáttal a Bethlen Gábor Alap a 2017-es rekordévre: összesítésünk szerint 84 milliárd forint támogatást ítélt meg, nagyrészt határon túli szervezetek számára. A legnagyobb pénzeket a határon túli egyetemek, egyházak, és persze a fociklubok kapták.
Közelíti az egymilliárd forintot az az összeg, amit a Bethlen Gábor Alap (BGA) nemzetpolitikai támogatásaiból kap Lévai Anikó erdélyi arisztokrata barátainak alapítványa. A pénzből a család érdekeltségében lévő zabolai kastélyszálló épül-szépül.
