Első fokon felmentette a bíróság a vesztegetés vádja alól Bige László milliárdos vállalkozót. A műtrágyagyártással és -kereskedelemmel foglalkozó cégvezető szerint ez egy koncepciós per, amelyben a vád nem életszerű, „viccnek is rossz”, és a bíróságon ez ki is derült. A vállalkozó ellen még folyamatban van egy hasonló büntetőügy, egy GVH-s rekordbírság miatt indult per, valamint egy katasztrófavédelmi eljárás.
Több pert is elvesztett a Fővárosi Önkormányzat, mert vonakodik átengedni közterületeit hirdetési célokra. Miközben a városvezetés látképi és üzemeltetési szempontokra hivatkozik, magatartásával kormányközeli érdekeltségeknek hajtja a legnagyobb hasznot.
Hadházy Ákos feljelentést tesz az ügyben, a hegyvidéki önkormányzat szerint már a feltételezés is bántó, és a politikai haszonlesést szolgálja.
A bíróság vádlottként hallgatta meg a pécsi buszperben azt a holland vállalkozót, akinek a cége 2015-ben az indokoltnál drágábban adott el 115 járművet a város közlekedési cégének. A férfi önmagát ártatlannak, az eljárást röhejesnek tartja. Utóbbival sokan egyetértenek.
2015 óta a nyolcadik olyan naptári évbe léptünk, amióta vizsgálják a hatóságok a Quaestor-ügyet, de még mindig nincs a vádat megalapozó szakértői vélemény. A Questor-ügyben a bíróság fajsúlyos pénzügyi és tőkepiaci kérdésekben várna szakértői segítséget, ezeket integrálná a vádiratba, hiszen nem várható el egy ügyésztől, vagy egy bírótól, hogy részleteiben is értsen a tőkepiacokhoz. De az igazságügyi szakértőkről sorra kiderül, hogy nem járhattak volna el. Az ügyben a bíróság eddig nyolc pénzpiaci- és tőkepiaci szakértőt rendelt ki a szakkérdések megválaszolására. Volt olyan szakértő, aki a kirendelés után 4 évvel később jelentett be elfogultságot; volt olyan szakértő a tárgyaláson, aki alapvető kérdésekre sem tudott adekvát választ adni, és volt olyan szakértő, amely elfogultságra, leterheltségre és kompetencia hiányára egyaránt hivatkozva kérte kizárását. A Telex úgy hallotta, hogy a további esetek között olyan is akadt, amelyben a szakértőről kiderült, hogy a Postabank-ügyben volt vádlott, vagy éppen a Quaestor-ügy károsultja volt.
A jogállamisági mechanizmus előkészítő lépéseként levelet írt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Komoly vádak szerepelnek a dokumentumban, de a pénzmegvonás még mindig viszonylag távoli fenyegetés, arra a jövő évi választás előtt aligha kerülhet sor.
A Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, amiért az ország nem tett eleget a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletnek – áll a testület sajtóközleményében. A magyar kormány súlyos pénzbüntetést kockáztat.
A hatalom-közeli médiumok bírósági ítéletek ellenére sem hozzák le a helyreigazításokat; a kormányzati oldalak meghitt kapcsolatot ápolnak orosz szerverekkel; a közösségi térben fiktív profilok terjesztenek hamis politikai üzeneteket – a kormány hatalmas álhírgyárat működtet, miközben arról beszél, hogy megtanítja a gyerekeket, milyen károsak a fake news-ok.
A civil jogvédő szervezet jó hírneve és becsülete megsértése miatt júniusban fordult bírósághoz egy Fidesz-közlemény miatt, melyben azzal vádolták meg őket, hogy a "fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani" a szervezet a menekültekkel kapcsolatosan.
