Ártatlannak vallotta magát az a holland férfi a 2015-ös pécsi buszbeszerzés miatt indított perben, aki mostantól új vádlottja a már majdnem két éve indult büntetőpernek. Erre azonban lehetett számítani, arra is, hogy idén már nem lesz ítélet a perben, de arra nem, hogy mégsem hallgatják ki azt a férfit, akit korábban többször is idéztek tanúnak, s aki beismerten mintegy 170 millió forinthoz jutott hozzá munka nélkül, a pécsiek buszvásárlásra adott pénzéből. És akinek a szerepét és “ügybe” kerülését a hatóságok semmilyen módon nem tisztázták az eddigi eljárásban. MInt többször leírtuk, ő egy emberhez köthető biztosan, akit felemlegettek a Volvo-buszok vásárlása kapcsán: Bánki Erikhez.
Az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva titkosította, ráadásul visszamenőleges hatályú rendeletében a kormány a koronavírus-járványt kezelő operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveit – éppen akkor, amikor ez ügyben bírósági eljárás zajlik, amit a HVG indított az adatok nyilvánosságáért.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Vida József azt mondja, jobbkezével, Gál Miklóssal "hobbiból" vettek részesedést az új ingatlanos cégben.
Alkotmánybírónak jelölheti a Fidesz a 2018-as választási kampányban Orbán Viktort is megbírságoló Patyi András kúriai alelnök. Potenciális utódjának az útja is ki van kövezve.
Csütörtökön tanúmeghallgatásokkal folytatódott az a büntetőügy, amelyben befolyással üzérkedéssel vádolnak a Fradi körül mozgó embereket, akik az ügyészség szerint 2014-2015-ben pénzt kértek vállalkozóktól azért, hogy Kubatov Gáborhoz és titkárához, Kindlovits Mátéhoz bejuttassák őket. Most a Fradi biztonsági főnökét hallgatta meg a bíróság, a korábban rendőrként dolgozó B. Imre arról beszélt, azért nem fordultak azonnal a rendőrséghez, amikor rájöttek, hogy néhányan visszaélhetnek a klubvezetők nevével, mert ha először ők nem jutnak hozzá megfelelő információkhoz, akkor a rendőrség szerinte semmit nem csinál.
Bíróság elé kellett állnia néhány, a Fradi körül mozgó embernek, mert az ügyészség szerint pénzt kértek vállalkozóktól azért, hogy Kubatov Gáborhoz és titkárához, Kindlovits Mátéhoz bejuttassák őket. Az ügy keddi tárgyalásán Kindlovitsot tanúként hallgatta meg a bíróság.
Újabb, ítélkezési gyakorlat nélküli alkotmánybíró kerülhet a Kúriára. Az igazságszolgáltatás csúcsszervei – csendesebben, mint Handó Tünde idején – Varga Zs. András elnök közreműködésével egyre inkább a politika szolgálatába állhatnak, és ezen még az EU-nak tett vállalások sem változtatnak.
Az EU-s pénzekre is kihatással lehet, hogy a jogszabályokkal ellentétes kinevezési gyakorlatot folytat a Kúria elnöke. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a fejleményeket és évről évre felhívja erre a problémára a magyar hatóságok figyelmét.
Tanúk meghallgatásával érdemben is megkezdődött a Vári Attila ellen, adathordozók és levelezések eltűnése miatt indított pótmagánvádas eljárás a Szigetvári Járásbíróságon.
