K-Monitor Adatbázis

Javarészt tagadta bűnösségét és több vádpont ejtését kérte az ügyésztől S. István elsőrendű vádlott a Hungária Értékpapír Zrt. ügyében sokmilliárdos csalás, sikkasztás miatt indult büntetőperben a Budapest Környéki Törvényszéken szerdán. A kialakult helyzetet S. István cégvezető, társtulajdonos szerint is a Hungária cégcsoport munkatársai okozták, ám hangsúlyozta, hogy a közvélemény nem büntetést, hanem megoldást vár, és erre még mindig van lehetőség, hiszen szavai szerint a pénz jelentős része megvan, illetve visszaszerezhető.

Azt gondolná az ember, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által rendszere legfontosabb pillérének titulált legfőbb ügyész, Polt Péter az ostorát csattogtatva, perdöntő bizonyítékokat eltüntetve érte el, hogy beosztottai a politikusok számára kínos, kellemetlen ügyeket frappáns indoklásokkal szüntessenek meg, holott az emberi gyarlóság is jelentősen az ügyek kifulladására játszott. A legfőbb ügyész pályaívével, valamint az ügyészség által olykor sajátos indoklással megszüntetett politika-közeli ügyekkel már foglalkoztunk, most jöjjön az, hogy a 2002-es kormányváltás után miként dőlt dugába az előző ciklus gyanús ügyeinek számonkérése. Nem kellett nagyon erőltetni, az elszámoltatásért felelős államtitkárt viszont később elítélte a bíróság.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatója, Tátrai Miklós, valamint értékesítési igazgatója, Császy Zsolt büntetésének súlyosítását kérte az ügyész a Sukoró-ügy másodfokú tárgyalásán pénteken a Szegedi Ítélőtáblán.

Az elsőfokú ítélet és a fellebbezések ismertetésével pénteken megkezdődött a Sukoró-ügy másodfokú tárgyalása a Szegedi Ítélőtáblán. A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben négy év börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját a Sukoró-ügyként ismertté vált perben, Császy Zsolt, a cég volt értékesítési igazgatója pedig halmazati büntetésként három és fél év börtönt kapott.

Folytatódik a csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolt Tarsoly Csaba és társai ellen indított büntetőper a Fővárosi Törvényszéken. A bűnszervezet irányításával vádolt Tarsolyt 5-től 25 évig terjedő fegyházra ítélhetik.

A Quaestor-per vádlottja, az egykori cégvezető Tarsoly Csaba elleni tüntetés előzte meg a csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolt férfi és társai elleni per újabb tárgyalását. A Quaestor bedőlésén sok pénzt bukó károsultak Tarsoly mellett a kormányt és az MNB-t is hibáztatták.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul Tarsoly Csaba, akit jelenleg különösen jelentős kárt okozó csalással és más bűncselekményekkel vádolnak. A Quaestor-ügy elsőrendű vádlottjának védője, Papp Gábor beadványában sérelmezi, hogy Tarsoly előzetes letartóztatásban van, noha szerinte ezt már nem indokolná semmi.

„Nem vagyok erkölcstelen, a jog most mellettem áll.” Interjú Gyenes Leventével.

Minden résztvevő számára egyértelmű, hogy a hatalom számára kiemelt jelentőségű politikai, gazdasági ügyek kerülnének a Fidesz különbírósága elé, amit amiről augusztus végén számoltunk be először. Cikkünk után Lázár János főminiszter szokásos heti sajtótájékoztatóján hülyeségnek nevezte a különbírósággal kapcsolatban megjelent híreket, és úgy csinált, mintha az igazságszolgáltatás élén álló Országos Bírósági Hivatal (OBH) is ugyanazt szeretné, mint ők. Most megszereztük az OBH összefoglalóját a Fidesz ötletéről, ami 32 oldalon át szedi ízekre a megálmodott különbíróságokat. Lázár nehezen beszélhetett volna félrevezetőbben a kormány terveinek szakmai fogadtatásáról.

Nem mond le ismét megszerzett mandátumáról Gyenes Levente, Gyömrő vasárnap újraválasztott polgármestere annak ellenére sem, hogy a megyei kormányhivatal szerint ezt kell tennie. A politikus egy belügyminisztériumi állásfoglalásra hivatkozva úgy véli: a tavasszal rá kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés miatti joghátránya mára okafogyottá vált.