K-Monitor Adatbázis

A Fővárosi Törvényszék ideiglenes intézkedésével megtiltotta a Magyar Postának, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig eladja a tulajdonában lévő Takarékbank-részvényeket. A Magyar Takarék Zrt. tulajdonosai azonban minden áron birtokon belülre akarnak kerülni – akár a bírói végzést kijátszva is. Közreadjuk az előterjesztés szövegét.

A Takarékbank eladása, illetve a takarékszövetkezetek integrációja rendkívül sokrétű, összetett történet. Látszólag. A bonyolult jogszabályi, tulajdonosi és szervezeti manővereknek azonban van egy egyszerű és kézenfekvő olvasata: az egyik magyar oligarcha az állam segítségével dominanciára tör egy másik oligarcha felségterületén. A szükség esetén a törvényhozást is eszközként használó eposzi küzdelembe azonban váratlanul beleszólt egy szereplő, akivel a felek láthatóan nem igazán számoltak.

A Szolnoki Törvényszék a Fővárosi Ítélőtábla határozata alapján visszakapta a Sukoró-ügyként ismert büntetőper iratait, és közvetlenül megküldte a Kúriának a továbbiakban eljáró bíróság kijelölése érdekében - közölte Sándor Géza, a Szolnoki Törvényszék szóvivője szerdán.

Bár a CÖF bohócos plakátján Hagyó Miklós nyilván a szocialista gonosztevő jelképe, bűnösségét bíróság nem mondta ki, sőt nincs is ma bíróság, amely tárgyalná a perét. A rendőrség által bűncselekménygyanúsnak ítélt több BKV-szerződés is kikerült a vádiratból, és az ügyészséget irányított nyomoztatással vádolták. A felrótt kárérték is egyre csökken, a legendás nokiás doboznak pedig már se híre, se hamva. Összefoglaljuk, mi történt négy év alatt.

Az MVM Paks II Zrt. üzleti titokra hivatkozva az LMP társelnöke elől is elzárná a paksi bővítést előkészítő dokumentumok egy részét. A képviselő szerint ebből így per lesz.

Áthelyezett ügyek – Elfelejtették közölni a fellebbezési jogot. Továbbra sem tudni, hol fejeződik be a BKV-per vagy a Sukoró-ügy, mert a Kúria ügyviteli hiba miatt érdemben nem dönthetett az illetékes bíróság kijelöléséről – tájékoztatott Kónya István elnökhelyettes. Így jelenleg nagyjából féltucatnyi, korábban a fővárosból valamelyik vidéki törvényszékhez áthelyezett ügy esetében továbbra is bizonytalan, hogy a verdiktet hol mondják majd ki.

Mióta az Alkotmánybíróság utólag elkaszálta a bírósági ügyáthelyezések jogi alapját, legalább hét bűnügy vált gazdátlanná, köztük olyan nagy perek is, mint a BKV-botrány, a 15 milliárdos MVM hűtlen kezelés vagy a Sukoró-ügy.

Egy szakértőt kizárt a Veszprémi Törvényszék az eljárásból a vörösiszap-katasztrófa hétfői tárgyalásán, egyről pedig később döntenek – írja a blogján Dr. Sándor Zsuzsa jogi szakújságíró, aki korábban a Fővárosi Bíróság szóvivője volt.

A sukorói telekcserék ügye már a harmadik per, amely az Alkotmánybíróság határozata nyomán visszatér a fővárosba, mert kiderül, hogy ezeket annak idején Handó Tünde OBH-elnök az uniós jogot és az Alaptörvényt is megsértve helyezte át vidéki bíróságokra.

Újra kell kezdeni a Hagyó-pert a Fővárosi Törvényszéken. A per eddig a Kecskeméti Törvényszéken, mint OBH által kijelölt bíróságon folyt, de a kijelölés alapját képező intézkedéseket közben az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A tárgyalás több mint egy éve tart.