K-Monitor Adatbázis

Korábban gyakran partikuláris érdekek érvényesültek az Országos Igazságszolgáltatatási Tanácsban (OIT), így az egyes döntések során nem feltétlenül az egységes, magas színvonalon ítélkező és az ügyeket ésszerű határidőn belül lezárni képes igazságszolgáltatás megteremtése volt a cél – jelentette ki lapunknak Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.

Ma kezdi tárgyalni az Országgyűlés a Bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosító indítványait, amelyeket az illetékes szaktárca a Velencei Bizottság és a Magyar Bírói Egyesület bírálatainak és javaslatainak figyelembevételével tár a parlament elé. A szakértő nem vár lényegi változtatásokat.

Handó Tündéről és a magyar bíróságok átalakításáról, valamint a Velencei Bizottság véleményéről írt kissé gunyoros hangvételű cikket a brit Guardian. A szabadúszó jogi szakíró, Joshua Rozenberg által jegyzett anyag így kezdődik:

Cáfolta a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy vizsgálatot indítottak volna annak az állampolgári bejelentésnek a tartalma miatt, amely szerint családi vagy rokoni kapcsolat lehet a Damu Roland sorozatszínészt szeptemberben elítélő volt bírónő, Szabó Noémi és az ügy sértettje, a színész volt barátnője között.

Vizsgálja a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azt a bejelentést, mely szerint családi vagy rokoni kapcsolat lehet a Damu Rolandot szeptemberben elítélő bírónő és az ügy sértettje között – értesült a Magyar Nemzet.

Jogszabályi úton korlátozott bírói függetlenség, a végletekig megerősített, gyakorlatilag kontrollálatlanul működő legfőbb ügyészség. Mi a célja a Fidesznek az igazságszolgáltatással?

Az Index birtokába került új ügyészségi törvénytervezetek értelmében az ügyészség a bíróságokkal azonos szintre kerülne: a legfőbb ügyész a főbíróval azonos státusú közjogi méltósággá válna, és részt vehetne a Kúria ülésein, az ügyészek alapilletménye pedig meghaladná a bírókét.

A Fővárosi Bíróság visszautasítja a Magyar Nemzet pénteki számában olvasható, A kémbotrány bírája már lelepleződött című cikkében megjelenteket, amelyek szerint a volt titkosszolgálati vezetők ügyében a kényszerintézkedésekről döntő bíró pártatlansága és elfogulatlansága megkérdőjelezhető.

Évekkel ezelőtt kivételezett eljárásban részesített több vezető MSZP-s politikust, így Kiss Péter volt kancelláriaminisztert és Tóth András egykori nemzetbiztonsági államtitkárt az a bíró, aki a napokban a kémbotrányban érintett volt titkosszolgálati vezetőkkel szemben enyhe kényszerintézkedésekről döntött.

A büntetőeljárási törvény tervezett módosítását már a kormányoldalról is kritizálják, felismerve, hogy súlyosan sértheti a védelemhez való alapjogot.