K-Monitor Adatbázis

Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet.

A mostani visszafizetési kötelezettség nem az egyetlen probléma, amivel az érdekképviseleti szervnek szembe kell néznie.

A lehallgatási jegyzőkönyvekben Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) korrupció által vádolt exelnöke által csak „gazda” néven emlegetett harmadrendű vádlott meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Völner-Schadl néven elhíresült korrupciós per.

Kedden folytatódott a vádlottak kihallgatása az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl–Völner-ügyben, ahol több vádlottat is meghallgatnak – egyrészt a bonyolult ügy egyik mellékszálában, amiben egy oktatási központ engedélyeit próbálták meg elsimítani, másrészt azokat a végrehajtókat is, akik a vád szerint pénzért cserébe neveztek ki a pozícióikba.

Ma kezdődik az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének bírósági eljárása, amelynek a végrehajtói kar elnöke és a volt igazságügyi államtitkár a főszereplői, és amelyben akár egy évtizedes börtönbüntetés is várhat rájuk. Az utóbbi időben egyre több részlet szivárog ki arról, hogyan működött együtt Schadl György és Völner Pál, melyik nap éppen hány millió forint kenőpénz csúszott egyik zsebből a másikba, vagy hogy épp kiken gúnyolódtak közösen a telefonban az ügy eléggé prominens résztvevői. Összeszedtük, honnan indult és mit tudunk eddig a Schadl–Völner-ügyről.

A Völner-ügy csak a jéghegy csúcsa, mondják a kormányt átszövő korrupciós botrányról a piacról kiszorított végrehajtók. Bizonyíték erre, hogy a Miniszterelnökségen is házkutatást tartottak két hónapja. Lenyúlásokra nem csak a posztok újraosztása adott lehetőséget.

Napokkal az után, hogy a bíróság kimondta, a minisztérium helyett a kórházak vezetői dönthetnek arról, hogy beengedik-e a sajtót dolgozni, a kormány rendeletben vette el a kórházaktól ezt a jogot.

Ahogy azt megírtuk, megszavazták a bizottságban, kedden felfüggeszti Völner Pál mentelmi jogát az országgyűlés. Polt Péter legfőbb ügyész múlt kedden kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését, hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják a fideszes képviselőt. Az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Hargitai János által írt határozat-tervezetből most újabb részletek derültek ki a Völner-ügyről. Például, hogy nem is csak kinevezésekkel kapcsolatos lefizetésekről van szó, hanem pályázatokról, de még OKJ-s képzésekről is.

– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.