K-Monitor Adatbázis

A Szeviép-ügyet a kormánypárt és a hozzá lojális sajtó a bírói elfogultság, a 2006 és 2009 közötti Gyurcsány-kormány hibáinak és a baloldali szegedi városvezetés bűneinek bemutatására használja. Lehetnek ilyen aspektusok is, de azért kétségek nélkül egyik erős vád sem fogalmazható meg. Az azonban biztos, hogy valami nagyon bűzlik ebben a történetben. Sokat hallunk róla, de talán kevesen emlékeznek már arra, hogy mi is történt.

Ez már a Liget Projekt második szimbolikus épülete, korábban a Néprajzi Múzeum engedélyét is visszavonták. Per folyik továbbá a Dózsa György úti mélygarázsról is.

A piaci ingatlanárak kevesebb mint tizedén próbálta kártalanítani a kisvárdai önkormányzat azt a 17 helyi családot, akiknek telkei kisebb-nagyobb hányadát a Várfürdő és környékének rekonstrukciójára hivatkozva sajátította ki még 2016-ban. Az ingatlantulajdonosok perelnek, de ez egyelőre csak a pénzüket vitte el. A telkek állaga közben csak romlik.

A miniszterelnökségen kívül immár a Roszatommal is bíróságon kell küzdenie annak, aki kíváncsi a legalább háromezer milliárd forint értékű atomerőművi szerződésekre. Tegnap kiderült, hogy a szövegek nincsenek meg magyarul.

A magyar társadalom feudalizálódását jelzi, hogy egyre több vidéki térség hűbérbirtokká válik: fideszes politikusok szinte a magukénak tekintik. Kivételezett helyzetük a kormányzásának 13. évére készülő Orbán Viktor kegyétől függ, így alattvalói áhítattal tekintenek rá, közben a helyieknek bizonygatják, hogy ennek az udvari kapcsolatnak a révén tudnak sok mindent kijárni. A HVG összeállításának első része.

Kulcselem lehet a paksi bővítés állami támogatása ügyében az Európai Bíróság előtt induló perben az a dokumentumcsomag, amely egy másik (a bővítési tender elmaradása miatti) eljárásban keletkezett az Orbán-kormány és az Európai Bizottság tárgyalásairól. Ha Ausztria keresete nyomán a bíróság felhasználja az iratokat, a magyar álláspont érvényesítése rendkívül nehézzé válhat.

Gondban Paks 2 kivitelezője, a Roszatom, amely több oroszországi projektjét is halasztja, másokat a drága áramtermelés miatt ért kritika.

Azt gondolná az ember, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által rendszere legfontosabb pillérének titulált legfőbb ügyész, Polt Péter az ostorát csattogtatva, perdöntő bizonyítékokat eltüntetve érte el, hogy beosztottai a politikusok számára kínos, kellemetlen ügyeket frappáns indoklásokkal szüntessenek meg, holott az emberi gyarlóság is jelentősen az ügyek kifulladására játszott. A legfőbb ügyész pályaívével, valamint az ügyészség által olykor sajátos indoklással megszüntetett politika-közeli ügyekkel már foglalkoztunk, most jöjjön az, hogy a 2002-es kormányváltás után miként dőlt dugába az előző ciklus gyanús ügyeinek számonkérése. Nem kellett nagyon erőltetni, az elszámoltatásért felelős államtitkárt viszont később elítélte a bíróság.