A harmadfokon eljáró bíróság szerint az egykori EP-képviselő nemcsak előkészületeket tett az Európai Unió intézményei ellen kémkedésre, hanem meg is valósította azt.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és hamis okirat felhasználása vétségében bűnösnek mondta ki a Gyulai Járásbíróság kedden azt a három vádlottat, akik az Öveges-programhoz kapcsolódóan mintegy 180 millió forint értékben egy már kidolgozott munkafüzetet és tanári segédanyagot újként és önálló fejlesztésként adtak el középiskoláknak. A mellékszereplők nem túl szigorú büntetése aligha palástolja el, hogy a nagyobb falattal, a természettudományos tantermek kialakításával és túlárazásával a Polt Péter vezette ügyészség nem foglalkozik.
A Testnevelési Egyetemhez kapcsolódó közbeszerzéseket tartotta Hajnal Miklós kartellgyanúsnak, és kérvényezte, hogy vizsgálja meg ezeket a GVH. A hatóság ezt elutasította, a bíróság szerint azonban az elutasítás jogszerűtlen volt.
Rágalmazás vétsége miatt bűnösnek mondta ki Görgényi Ernő polgármestert szerdai ítéletében a Békéscsabai Járásbíróság. Egyben megrovásban részesítette, amiért olyan valótlan tényállítást tett, amely egykori helyettese, de ma már az ellenzék színeiben politizáló Galbács Mihály becsületének csorbítására volt alkalmas.
2015 óta a nyolcadik olyan naptári évbe léptünk, amióta vizsgálják a hatóságok a Quaestor-ügyet, de még mindig nincs a vádat megalapozó szakértői vélemény. A Questor-ügyben a bíróság fajsúlyos pénzügyi és tőkepiaci kérdésekben várna szakértői segítséget, ezeket integrálná a vádiratba, hiszen nem várható el egy ügyésztől, vagy egy bírótól, hogy részleteiben is értsen a tőkepiacokhoz. De az igazságügyi szakértőkről sorra kiderül, hogy nem járhattak volna el. Az ügyben a bíróság eddig nyolc pénzpiaci- és tőkepiaci szakértőt rendelt ki a szakkérdések megválaszolására. Volt olyan szakértő, aki a kirendelés után 4 évvel később jelentett be elfogultságot; volt olyan szakértő a tárgyaláson, aki alapvető kérdésekre sem tudott adekvát választ adni, és volt olyan szakértő, amely elfogultságra, leterheltségre és kompetencia hiányára egyaránt hivatkozva kérte kizárását. A Telex úgy hallotta, hogy a további esetek között olyan is akadt, amelyben a szakértőről kiderült, hogy a Postabank-ügyben volt vádlott, vagy éppen a Quaestor-ügy károsultja volt.
Első fokon a Transparency International (TI) Magyarországnak adott igazat a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyben a turisztikai támogatások kiosztása mögött meghúzódó döntések és pályázatok nyilvánosságáért indítottak a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy2030 Zrt-vel szemben, írja a szervezet a honlapján.
Több mint 60 millió forint, papíron másra szánt támogatást fordított az önkormányzat működésének finanszírozására Szűcs Gabriella, Szakoly volt polgármestere.
A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat.
A Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, amiért az ország nem tett eleget a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos bírósági ítéletnek – áll a testület sajtóközleményében. A magyar kormány súlyos pénzbüntetést kockáztat.
