Az Alkotmánybíróság 15 mai tagjai közül csak négyen voltak ítélkező bírók alkotmánybíróvá válásuk előtt, de Áder János most mégis rendes bírónak nevezett ki nyolc Ab-tagot, pályáztatás nélkül. A politikai kinevezések példátlanok a magyar bírósági szervezetben, az viszont nem lesz teljesen az, ha az ítélkezési gyakorlattal nem rendelkező Varga Zs. András – Polt Péter korábbi helyettese – veszi át a Kúria elnöki posztját év végén.
Törvényben engedélyezné magának a kormány azt, hogy elhallgathassa, kinek, mennyi befektetésösztönző támogatást ad.
Módosító javaslatokat tett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a közigazgatási bíráskodással összefüggő salátatörvény tervezetéhez, amelyek között a közigazgatási bíróságokat nem érintő, de az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreivel és a bírói tanács által megállapított törvénysértésekkel összefüggő módosításokat is megfogalmazott.
Még fel sem álltak az új közigazgatási bíróságok, a fideszes többség máris átalakította a szabályozást hétfőn. A Fidesz ezzel reagált a „a hatékony fékek és ellensúlyok” hiányát emlegető kritikákra, ám az új rendszer lényegi pontjait még mindig több ponton homály fedi. Mit tudunk a mindannyiunk életét elkerülhetetlenül érintő új bírósági rendszerről?
Handó Tünde tetszése szerint élhet, akár vissza is a bírói pályázatok eredménytelenné nyilvánításával, a Győri Törvényszék mai végzése szerint ugyanis ezen döntéseit nem lehet megtámadni, ezek miatt nem lehet jogorvoslatot kérni.
Mire a bíró dönthetett volna a felbecsülhetetlen értékű főúri gyűjtemény ügyében az Esterházy Magánalapítvány és az állam között, egy törvénymódosítás mindent felülírt.
Az Alkotmánybíróságnál évekig hevernek a beadványok úgy, hogy rájuk se néznek. Ahol maga az Alaptörvény szab határidőt, azt nem tartják be. Magyarázatot adni, kérdésekre válaszolni nem hajlandó az Ab.
Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabály, amely a munkaközvetítésnél és a munkaerő-kölcsönzésnél a fordított áfafizetésre vonatkozó előírást visszamenőleges is alkalmazza – állapította meg az Európai Bíróság. Az ügy a Czeglédy Csaba vezette Human Operator és a NAV közötti jogvita nyomán került a luxembourgi testület elé.
– És akkor mégsem mondott le.
– Igaz, nem Polt Péter legfőbb ügyészsége az első a világtörténelemben, amely valamilyen szinten blokkolja az igazságszolgáltatás működését. Nem gondolom, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, ez távolról sincs így. Az előző kormány alatti korrupciós ügyek is akkor keltették fel a nyomozó hatóság érdeklődését, amikor napnál világosabb volt, hogy 2010-ben hatalomváltás lesz, és az elszámoltatás így is, úgy is elkerülhetetlen. Csakhogy az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma. Méghozzá az én szemszögemből.
– Az önéből? Hogy az ügyészség vádat emel-e valaki ellen? Mi köze ehhez?
– Jellemzően a gazdasági bűncselekmények azok, amelyek elvéreznek az ügyészségen.
Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Hogyan legyen így hiteles egy bíró?
Elég-e, ha az adott ügyben maximálisan felkészül és mindent beleadva, korrekten igyekszik a hiteles igazságszolgáltatás képét mutatni?
Közös beadványt nyújt be az ellenzék az Alkotmánybírósághoz a közigazgatási bíróságokról szóló törvények miatt. Az MTI szerint azt kérik az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló, valamint annak a hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló törvények egyes rendelkezései ellentétesek az alaptörvénnyel, és ezért visszamenőlegesen semmisítse meg őket.
