K-Monitor Adatbázis

Minden résztvevő számára egyértelmű, hogy a hatalom számára kiemelt jelentőségű politikai, gazdasági ügyek kerülnének a Fidesz különbírósága elé, amit amiről augusztus végén számoltunk be először. Cikkünk után Lázár János főminiszter szokásos heti sajtótájékoztatóján hülyeségnek nevezte a különbírósággal kapcsolatban megjelent híreket, és úgy csinált, mintha az igazságszolgáltatás élén álló Országos Bírósági Hivatal (OBH) is ugyanazt szeretné, mint ők. Most megszereztük az OBH összefoglalóját a Fidesz ötletéről, ami 32 oldalon át szedi ízekre a megálmodott különbíróságokat. Lázár nehezen beszélhetett volna félrevezetőbben a kormány terveinek szakmai fogadtatásáról.

Eddig egyenként próbáltak törvényeket hozni, mint például az MNB alapítványainál, hogy elkerüljék a botrányt, amikor a haveroknak és rokonoknak ment a közpénz. Ez nem volt hatékony, és úgy tűnik, hogy valaki megunta a dolgot.

Török Márk szegedi HÖK-elnök bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett az őt az elnöki székből elmozdító egyetemi döntés ellen. Miután megírtuk, hogy egy tavalyi törvénymódosítás miatt minden bizonnyal törvénytelen volt Török legutóbbi elnökké választása, az egyetem megsemmisítette a választásról szóló HÖK-ös döntést. A tizenkét éve regnáló HÖK-elnök nem hagyja magát.

Már a szegedi rektor is arról beszél, hogy Török Márknak mielőbb távoznia kell posztjáról. Török most személyesen kommentálta nekünk kétes ügyekben bővelkedő pályáját.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nagykamarájának mai, végleges döntése megerősítette, amit tavaly az EJEB már megállapított: Baka András 2011-es leváltása a Legfelsőbb Bíróság éléről sértette a volt főbíró jogát a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz. Bakának azért kellett mennie, mert bírálta a 2010-után elfogadott, a bíróságokat érintő törvényeket. Magyarországnak különböző jogcímeken összesen 100 ezer eurót, azaz mintegy 31,5 millió forintot, és annak kamatait kell megfizetnie.

Szerdán írtuk meg, hogy egy törvénymódosítás értelmében szeptember óta legfeljebb négy évig lehet HÖK-özni. A tizenkét éve kirobbanthatatlan szegedi Török Márk tavaly őszi megválasztása a Szegedi Tudományegyetem rektora szerint is törvénysértő volt, ezért megsemmisíti az elnökválasztásról szóló HÖK-határozatot.

Nemcsak a nemzetbiztonsági érdekeket és szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokat sértő adatokat, hanem a bővítéssel kapcsolatos összes dokumentumot titokban kell tartani egy szerdai bírósági ítélet szerint. A másodfokú döntés minden eddigi kormányzati állításnak ellentmond.

Civil jogvédők vizsgálták az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát, és az megdöbbentő eredményt hozott: a testület kizárólag Fidesz által jelölt és megválasztott tagjai szinte kizárólag a kormányoldal számára kedvező döntéseket támogattak.

Az ellenzék és a civilek fellépése nyomán több jogi fórumon is eljárások indulnak a paksi szerződéseket 30 évre titkosító hétfői parlamenti döntés nyomán. Az ügy jó eséllyel az AB-nél köt ki, de az Európai Bizottság előtt is elbukhat a minden adatot titokká nyilvánító magyar jogszabály.

A Rezesova-ügyből elfogultság miatt kidobott igazságügyi szakértő főállásban évekig rendőrségi vezető volt – és ez nem összeférhetetlen? Lehet valóban pártatlan egy szakértő, vagy elkerülhetetlenül az őt kirendelő hatóság vagy a megbízást adó ügyfél felé fog húzni? Vagy igazságot tesz a bíró, akinek viszont egyszerűbb bólogatni a szakértők állításaira? Egy sor súlyos problémát vetett fel a szakértők botrányos csörtéjévé vált Rezesova-per, és ezek rendezése nélkül bárki pórul járhat, aki az igazságszolgáltatás területére sodródik.