Félmilliárdot csalhatott ki egy korábbi, köztiszteletben álló bíró befektetni vagy őt megsegíteni kívánó magánemberektől. Az ellene folyó nyomozás első két évében folytathatta a pénzgyűjtést és bírói munkáját, mígnem nyugdíjazták. Azóta ügyvéd.
A jogállamisági mechanizmus előkészítő lépéseként levelet írt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Komoly vádak szerepelnek a dokumentumban, de a pénzmegvonás még mindig viszonylag távoli fenyegetés, arra a jövő évi választás előtt aligha kerülhet sor.
Azt kérik többek között, hogy a kormány nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét.
Egy új szabály alapján akkor is Fidesz-közeli apparátus kezében lesz az ország több ezermilliárd forintot érő ásványkincsvagyonának a sorsa, amikor már akár híre-hamva sem lesz az Orbán-kormánynak.
Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának kilencedik évfordulóján. Az újabb GRECO-jelentés szerint az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem történt a javaslataik teljesítésében. Az Európai Bizottság a szeptemberi jogállamisági jelentése szerint a korrupció probléma Magyarországon, és a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A Transparency International ugyancsak súlyos megállapítást: az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország, ahol a korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása.
Tavaly augusztusban csak hosszú huzavona után publikálhatta Magyarországra vonatkozó, 2018-ban készült jelentését a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a magyar hatóságok ugyanis nyolc hónapon át nem adtak rá engedélyt. Abban a dokumentumban többször is utaltak arra, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre, és nem teljesíti a korrupció elleni harc jegyében született ajánlások nagy részét. Az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem volt a javaslatok teljesítésében. Összességében nem kielégítő – így foglalja össze a friss GRECO-jelentés, hogyan (nem) felelnek meg a magyarországi korrupcióellenes előírások azoknak az ajánlásoknak, amelyeket a szervezet még 2015-ben fogalmazott meg.
Kérdésünkre, hogy az OBH függetlenségét érintően Erőss Monika elnökhelyettesi pályázata során nem merült-e fel, hogy kinevezése esetén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt, bármely kizáró ok állhat fenn, az OBH nem válaszolt érdemben. Ahogyan arra sem, nem sérti-e az OBH függetlenségét az, hogy az új elnökhelyettes VARGA JUDIT IGAZSÁGÜGYI MINISZTER ANYÓSA, TEHÁT NYILVÁNVALÓAN ROKONI, CSALÁDI KAPCSOLATBAN ÁLL A VÉGREHAJTÓ HATALOM KÉPVISELŐJÉVEL, ÉPPENSÉGGEL AZZAL, AKI AZ IGAZSÁGÜGYÉRT FELELŐS JELENLEG. Varga Judit Facebook-posztban reagált a hírre, és közölte álláspontját, miszerint: "HA AZ INDEX ÚJSÁGÍRÓJA A VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOKAT ELOLVASTA VOLNA, PONTOSAN LÁTNIA KELLETT VOLNA, HOGY AZ ANYÓSOM POZÍCIÓVÁLTÁSA SEMMILYEN ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI KÉRDÉST NEM VET FEL."
A Szegedi Törvényszék honlapján részletes tájékoztató olvasható arról, hogy az ügyelosztási rendet a törvényszék elnöke határozza meg, amit az OBH utasításban megfogalmazott elvekre, a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében az elnök a következőképpen határozott meg a 2019-es évre. Az egyébként hosszú, több oldalas jogi szövegben, amely ügytípusokra, fokozatra, témákra bontja az ügyeket, az elosztás rendjéről az áll, hogy „a Büntető Kollégium esetében ügykiosztásra jogosultak – beleértve a helyettesítést is: dr. Nagy Andrea, igazgatási feladatok ellátásával megbízott törvényszéki bíró”. A szabályozás hosszas taglalásából az is világosan kiderül, hogy ha valamiért kizárt a szabályokból adódó ügyelosztó személye, akkor az elnöknek kell módosítani azt. Dr. Nagy Andrea azonban köztudottan nem más, mint dr. Szilágyi János ügyvéd párja, gyermekének édesanyja.
Információnk szerint Tóth Áron László, az OBH jelenlegi főosztályvezetője a legesélyesebb.
