A Demokratikus Koalíció közérdekű adatigényléssel akarja megtudni, hogy mire jutott az Országos Bírósági Hivatal belső vizsgálata, amit azután indítottak, hogy nyomozati iratok alapján Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke megpróbált kirúgatni egy bírót. A DK közleménye szerint a közérdekű adatigényléssel kérik ki a titkosított vizsgálati anyagot.
Ma kezdődik az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének bírósági eljárása, amelynek a végrehajtói kar elnöke és a volt igazságügyi államtitkár a főszereplői, és amelyben akár egy évtizedes börtönbüntetés is várhat rájuk. Az utóbbi időben egyre több részlet szivárog ki arról, hogyan működött együtt Schadl György és Völner Pál, melyik nap éppen hány millió forint kenőpénz csúszott egyik zsebből a másikba, vagy hogy épp kiken gúnyolódtak közösen a telefonban az ügy eléggé prominens résztvevői. Összeszedtük, honnan indult és mit tudunk eddig a Schadl–Völner-ügyről.
Az adatvédelmi hatóságon múlik, megismerhető lesz-e valaha a Völner-Schadl–ügyet érintő, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által végzett és elkészülte után azonnal titkosított belső vizsgálati anyag, amelynek nyilvánosságáért a Transparency International Magyarország indított pert, a bíróság pedig a Péterfalvi Attila vezette NAIH bevonásáról döntött.
Politikai befolyásolás, visszautasított összeférhetetlenség – e témák uralják a közbeszédet a bíróságokkal kapcsolatban, miközben az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt több milliárd euró uniós forrástól eshet el az ország.
Schadl azt sérelmezte, hogy Izsai egy bírósági belső állásfoglalása kikerült a bíróságról, és egy, a Schadl útjában álló végrehajtó azt fel tudta használni a védekezéshez. Ezért a nyomozati iratok szerint találkozót kezdeményezett Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével, amely meg is történt, és ahol Izsai kirúgásáért lobbizott. Kettejük beszélgetését nem hallgatták le, de Schadl utólag arról számolt be a feleségének, hogy Tatár-Kis azt mondta neki: a bírót nem lehet kirúgni, „de diszkomfortossá tenni az életét és a csoportvezetői megbízását visszavonni, azt lehet, ha indokolt”.
A Magyar Bírói Egyesület elvárja, hogy a bírósági vezetés tegye egyértelművé, nem tűr meg ilyen magatartást.
Fegyelmi eljárást követelnek a bírák, miután a Völner–Schadl-ügyben a Fővárosi Törvényszék elnöke egy bíró ellehetetlenítéséről egyeztetett. Elfogadhatatlan, ha egy bírósági vezető valóban egy bíró „ellehetetlenítéséről” egyeztetett, ez ügyben bárkivel találkozott, különösen, ha egy ilyen megállapodás szerint cselekedett – olvasható az Országos Bírói Tanács szerda délutáni közleményében. A tanács ezért „szükségesnek látja a fegyelmi eljárás olyan időben történő kezdeményezésének megfontolását is, ami nem vezet az esetleges fegyelmi felelősségre vonás ellehetetlenüléséhez”.
