K-Monitor Adatbázis

A kormány tartalékot képez a jövő évi költségvetésben a 4-es metró építése során történt szabálytalanságok miatt várható uniós büntetés visszafizetésére - derült ki a Magyar Közlönyből.

Ihatatlan, szennyezett vízre panaszkodnak azokon a településeken, ahol már két évvel ezelőtt lezárták az ivóvízminőség-javító programokat. De lesz-e következménye?

Amikor tavaly ősszel a Forbes közölt egy cikket egy uniós támogatási program visszásságairól, Csepreghy Nándor, az uniós forrásokért felelős Miniszterelnökség miniszterhelyettese az ATV-ben határozottan visszautasította, hogy bármiféle visszaélés történhetett volna. „Ami a sajtóból eddig kiderült, az elvi síkon lehetetlen” – mondta, és védelmébe vette a Jeremie néven ismert, induló vállalkozások megsegítését célzó programot.

Az EU csalás elleni hivatala szerint a brit hatóságok direkt nem léptek fel elég keményen egy hatalmas, nemzetközi csalóhálózat ellen, ami nagyon olcsó kínai termékeket hozott be az EU-ba, ezzel megkerülve az EU-s dömpingvámokat.

Kiderült, hogy Magyarország egyik legnagyobb, több mint 7 milliárdos kartellbírságából újabb szereplőnek elég csak az ötödét kifizetnie a tényleges bírságnak. Még a 2004-2007 közti vasútfelújításoknál próbálta átverni az államot a pályázatoknál legtöbb nagy vasútfelújító cég, Szijjártó Péter apjának aktív közreműködésével. Szijjártó apjának szavaival mindenki tudta, hogy "jönnek a nagy pénzek" az EU-tól vasútfelújításra, erre mentek rá szervezetten.

Áfa szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz az adóalany objektív felelősségének megállapíthatóságát kérve.

Nem csak felcsúti vasúttal próbáltunk már bűvészkedni a számokkal az EU felé, folyamatosan próbálunk trükközni a támogatások elnyeréséért. Az ok gyakran a pénzhiány – van olyan fideszes vezető, aki ezt nem is tagadta korábban. Visszafizetni eddig kevés pénzt kellett, extrém példák pedig máshol is vannak a régióban.

A magyar ügyészséghez és az Európai Bizottsághoz fordult az EU csalás elleni hivatala egy 15 milliárdos fővárosi fejlesztésnél, a Budapest Szíve nevű projektnél talált problémák miatt. Az OLAF tavaly év végén zárta le a nyomozást, közbeszerzések miatt vizsgálódtak.

Egy uniós hatóság, majd annak nyomán a magyar Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) is versenykorlátozó feltételnek minősítette közeli aszfaltkeverő-telephez kötni az útépítési tendereken való indulást. Mindez sokba kerülhet az államnak és az adófizetőknek.