Az Európai Bizottság felszólítására fittyet hányva szerzett kisebbségi tulajdont a magyar állam az Aegon és az Union biztosítókban. Hogy a magyar tulajdonrész szektorális arányának megemelésén túl van-e értelme ennek, az egyelőre nem világos. Ezen a bulin még keresni sem lehet olyan jól, mint a módszeres rekonkviszta terepasztalaként szolgáló bankpiacon. De ha az egészségbiztosítás lehetősége is megnyílik...
A választási osztogatást a jövő év első hónapjaiban futtatja csúcsra a kormány, ennek ellentételezéseként a 2022-es költségvetésből 755 milliárd forint értékű kiadást óhajt megtakarítani.
Már napi 30 forintért is kínál magánegészségügyi szolgáltatást Mészáros Lőrinc biztosítója. Mi ebben az érdekes? Hogy a 100 százalékban állami tulajdonú MVM hálózatán keresztül teszi ezt. A CIG Pannónia esete a gáz- és villanyszámlánkkal.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó CIG Pannónia biztosításaival házal a Nemzeti Közművekhez tartozó NKM Plusz Zrt. A fogyasztókat telefonon keresik meg és például az állami egészségügy hiányosságaival érvelnek a privát egészségbiztosítás megvásárlása mellett. A biztosító elégedett, hiszen az ügyfélkör óriási, pénzügyi kockázat pedig nincsen.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix érdekeltségébe tartozó Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re bízta a kórházak biztosításainak alkuszi feladatait, ezzel a felcsúti birodalom százmilliós bevételhez juthatott.
Bármilyen sok cikk is jelent meg, az országos hírű szívsebész elbocsátásához vezető valódi okokat nem ismerjük. Semmiképpen nem vonható kétségbe egy kórházigazgató joga ahhoz, hogy elbocsásson egy orvost, ha az etikailag elítélhető, a kórház belső szabályzatába vagy törvénybe ütköző dolgot tesz. Az elkövetett szabályszegés súlya azonban nem egyértelmű. A főigazgató súlyos jogi-etikai vétséget és adminisztratív mulasztásokat emleget, de sem a kórház, sem a beteg nem tett máig feljelentést az orvos ellen (feljelentést csak a betegek dokumentumainak nyilvánosságra hozatala miatt tett a kórház).
Több oka volt annak, hogy Telkiben be kellett zárni a veszteséges magánkórházat. A hálapénzes rendszer mellett a magánbiztosítóknak is jobban megérte a betegeket az állami egészségügy kórházaiba irányítani, ahol az ellátásokat ugyan olcsóbban, de nem valós költségen végezték.
