K-Monitor Adatbázis

Egy 2005 nyarán indult közbeszerzési eljárás után 2006-ban Budapest szerződést kötött a francia Alstom céggel a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek legyártására. A hatóságok azonban minőségi kifogások miatt megtagadták a kocsik üzemeltetéshez szükséges engedélyek kiadását, ezért Budapest időbeli teljesítés hiányában felbontotta a szerződést. A kontraktus azonban többek között köti, hogy ha a metrószerelvényeknek nem sikerül megszerezni az engedélyeket, az Alstom azért nem tehető felelőssé. Ez alapján fordult az Alstom a nanterri bírósághoz, amely első fokon jogatlannak ítélte a főváros szerződésbontását és megtiltotta a bankoknak, hogy lehetővé tegyék a BKV számára a teljesítési garanciák lehívását és a közlekedési vállalalt által kifizetett előleg visszafizetését.

2015 végén a fővárosi önkormányzat ideiglenes vizsgálóbizottsága nyúlt újra hozzá az ügy közbeszerzésének szabálytalanságaihoz. A testület 2016 januárjában megállapította, hogy az eljárásnak "nehezen lehetett volna" más nyertese, mint az Alstom. A brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal 2018 december végi közleménye szerint három Alstom-vezetőt bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat. Megállaptották: "Az Alstom-csoporton belül széles körben elterjedt a korrupció kultúrája." A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is a budapesti metrókocsik kapcsán, de ezt a nyomozást felmentéssel lezárták. Az M2 és M4 metróvonalakra kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos magyar nyomozásban a Központi Nyomozó Főügyészség hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként. 2019 áprilisában a Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat szerint a francia Alstom cég megvádolt vezető tisztségviselője a BKV által az M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésre 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban az Alstom vezette konzorcium győzelme érdekében a közbeszerzési eljárás eredményét befolyásolni képes ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg.

A katonai ügyészség - Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése nyomán - nyomozást indított a Honvédelmi Minisztériumban (HM) történt vesztegetések és más bűncselekmények gyanújával. Az ügynek több a Gyurcsány-kormány idején magasrangú tisztséget betöltő gyanúsítottja van, akiket bűnszervezet működtetésével vádolnak.

Oláh János dandártábornok beismerő vallomást tett, amely szerint egy alkalommal 12 millió forintot vitt Fapál László akkori közigazgatási államtitkárnak. Fapál a pénzből állítólag négymillió forintot egy whiskysdobozba rakott, amit elmondása szerint Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszternek szánt.

Fapál más ügyekben is érintett. A piaci ár harmadáért, 22 millió forintért vásárolhatta meg zuglói szolgálati lakását, aminek a tulajdonjogát egy évvel korábban 65 millió forintért szerezte meg a Honvédelmi Minisztérium. Az akkori szabályoknak megfelelően ezt az ingatlant tizenöt évig nem adhatta volna el az állam, ezért külön eljárás keretében és Juhász Ferenc engedélyével kerülhetett sor az eladásra (Fapál László személyes blogja az említett ügyekről itt érhető el).

Az nyomozás során az In-Kal Security-t is összefüggésbe hozták vesztegetési ügyekkel. A gyanú szerint a cég közvetítőn keresztül több HM-ben dolgozó tisztnek juttatott el kenőpénzt minisztériumi megbízásokért cserébe.

A HM-ben történteket Budai Gyula az elmúlt 20 év legnagyobb korrupciós ügyének nevezte. 2016 nyarán a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a hűtlen kezelés vádja alól Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert és szocialista parlamenti képviselőt.

Ⓚ Ne maradj le a legfrissebb részletekről, iratkozz fel hírlevelünkre!