A „BKV-ügy” a 2009 nyarán kirobbant, a BKV túlzott végkielégítési, valamint a korábbi, a cég számára állítólagosan aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat, mely oda vezetett, hogy az MSZP budapesti elnöksége felkérte Hagyó Miklóst és Horváth Csabát, hogy november 20-áig mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről. A BKV-ügy egyes körülményei - úgy mint az előzetes fogva tartás körülményei, vagy a kecskeméti bíróság kijelölése - miatt már sok bírálat érte. A BKV-per néven elhíresült eljárás Hagyó Miklós és vádlott társai ellen jelenleg is zajlik. A fővádlottak közül többen visszavonták korábbi, másokra nézve terhelő vallomásaikat, melyekről elmondták, hogy azokat fenyegetés hatására, megalázó körülmények között, irányítottan, kényszervallatás során tették. A per eddigi legnagyobb eseménye Balogh Zsolt vallomásának visszavonása volt, amely az egyetlen bizonyíték volt a Nokia-doboz korrupciós ügyre. Az ügy áthelyezéséről is kiderült: alkotmányellenes volt - az elhúzódó eljárás jogi nonszenszek sorozatát produkálta. A Hagyó Mikós és társai ellen indított büntetőper fellebbviteli tárgyalása 2017. őszén fejeződött be.
Az ítélőtábla 2017. szeptember 29-én az elsőfokú döntést megváltoztatva jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét a Szegedi Ítélőtábla pénteken. A táblabíróság hivatali visszaélés és - felbujtóként elkövetett - hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek Hagyó Miklóst. Az ítélőtábla döntésével enyhítette az egykori főpolgármester-helyettesre első fokon kiszabott büntetést. Az ítélőtábla Antal Attila harmadrendű vádlottra, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott büntetést két évre súlyosította, mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól. A táblabíróság három évre súlyosította a nyolcadrendű vádlott, a BKV Zrt. korábbi kommunikációs igazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott börtönbüntetést.
A „BKV-ügy” a 2009 nyarán kirobbant, a BKV túlzott végkielégítési, valamint a korábbi, a cég számára állítólagosan aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat, mely oda vezetett, hogy az MSZP budapesti elnöksége felkérte Hagyó Miklóst és Horváth Csabát, hogy november 20-áig mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről. A BKV-ügy egyes körülményei - úgy mint az előzetes fogva tartás körülményei, vagy a kecskeméti bíróság kijelölése - miatt már sok bírálat érte. A BKV-per néven elhíresült eljárás Hagyó Miklós és vádlott társai ellen jelenleg is zajlik. A fővádlottak közül többen visszavonták korábbi, másokra nézve terhelő vallomásaikat, melyekről elmondták, hogy azokat fenyegetés hatására, megalázó körülmények között, irányítottan, kényszervallatás során tették. A per eddigi legnagyobb eseménye Balogh Zsolt vallomásának visszavonása volt, amely az egyetlen bizonyíték volt a Nokia-doboz korrupciós ügyre. Az ügy áthelyezéséről is kiderült: alkotmányellenes volt - az elhúzódó eljárás jogi nonszenszek sorozatát produkálta. A Hagyó Mikós és társai ellen indított büntetőper fellebbviteli tárgyalása 2017. őszén fejeződött be.
Az ítélőtábla 2017. szeptember 29-én az elsőfokú döntést megváltoztatva jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét a Szegedi Ítélőtábla pénteken. A táblabíróság hivatali visszaélés és - felbujtóként elkövetett - hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek Hagyó Miklóst. Az ítélőtábla döntésével enyhítette az egykori főpolgármester-helyettesre első fokon kiszabott büntetést. Az ítélőtábla Antal Attila harmadrendű vádlottra, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott büntetést két évre súlyosította, mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól. A táblabíróság három évre súlyosította a nyolcadrendű vádlott, a BKV Zrt. korábbi kommunikációs igazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott börtönbüntetést.
A szocialista vezetésű XI. kerületi önkormányzat – 1%-os tulajdoni részesedést megtartva – közel másfélmilliárd forintért adta el 2006-ban a Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl fejlesztésére alapított Öböl XI. Kft.-ben lévő üzletrészét, mégpedig az MSZP-közeli nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás cégének. Később az Öböl XI. Kft. tulajdonának 75%-át egy portugál befektetői csoport szerezte meg - 2015 végén pedig Orbán Viktor haverjához, Garancsi Istvánhoz került a Budapest egyik legnépszerűbb közparkját is magába foglaló, értékes terület.
Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A szocialista vezetésű XI. kerületi önkormányzat – 1%-os tulajdoni részesedést megtartva –közel másfélmilliárd forintért adta el 2006-ban a Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl fejlesztésére alapított Öböl XI. Kft.-ben lévő üzletrészét, mégpedig az MSZP-közeli nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás cégének.
A ellenzéki fideszes képviselők szerint az önkormányzat a reálisnál jóval alacsonyabb áron adott túl tulajdonán, hiszen tudható volt, hogy az öböl közművesítésével és az új szabályozási tervvel a területen lévő ingatlanegyüttes jelentősen felértékelődik. Molnár Gyula (MSZP) polgármestert ezért javaslatának visszavonására szólították fel, de az újbudai képviselőtestület MSZP-SZDSZ-MDF-többség mellett jóváhagyta az előterjesztést.
Schneller Domonkos (Fidesz) ezt követően szabálytalan adóelengedésre hivatkozva hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, majd a BRFK a Fővárosi Főügyészség döntése alapján 2007 szeptemberében el is indította a nyomozást.
A szövevényes hátterű ügy folytatásaként közben kiderült, hogy az Öböl XI. Kft. tulajdonának 75%-át egy portugál befektetői csoport szerezte meg; a kerületi vizsgálóbizottság jelentéséből pedig világossá vált az is, hogy a beruházási tervek a Budafoki és a Dombóvári utat is érintik.
A területre szórakozónegyed és üdülőpark kiépítését tervezték vízi vidámparkkal, szállodákkal, jachtkikötővel és gyaloghíddal. A munkálatok megkezdését 2009 tavaszára ígérték.
2015 végén aztán a Fidesz-közeli Garancsi István megvásárolta a Kopaszi Gát Kft.-t így a 56 hektáros, XI. kerületi ingatlanterület ezzel ismét "hazai tulajdonba" került. A Videoton labdarúgócsapat tulajdonosaként ismert Garancsiék ígérete szerint a terület parki egységeit változatlan feltételekkel üzemeltetik, az eddig használaton kívüli részeken pedig lakó- és irodaövezet kialakítását tervezik. A Válasz.hu értesülése szerint Garancsi legújabb üzletét az állami tulajdonú Eximbank finanszírozza, mintegy 16,5 milliárd forintot kaptak a külügyi tárca által felügyelt pénzintézettől.
Egyre több szál köti az MSZP-közeli üzletember, Leisztinger Tamás érdekkörét a BKV-nak a gyanú szerint 100 milliós kárt okozó ingatlanügylethez, amelyben jelenleg az ügyészség nyomoz.
