K-Monitor Adatbázis

A „BKV-ügy” a 2009 nyarán kirobbant, a BKV túlzott végkielégítési, valamint a korábbi, a cég számára állítólagosan aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat, mely oda vezetett, hogy az MSZP budapesti elnöksége felkérte Hagyó Miklóst és Horváth Csabát, hogy november 20-áig mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről. A BKV-ügy egyes körülményei - úgy mint az előzetes fogva tartás körülményei, vagy a kecskeméti bíróság kijelölése - miatt már sok bírálat érte. A BKV-per néven elhíresült eljárás Hagyó Miklós és vádlott társai ellen jelenleg is zajlik. A fővádlottak közül többen visszavonták korábbi, másokra nézve terhelő vallomásaikat, melyekről elmondták, hogy azokat fenyegetés hatására, megalázó körülmények között, irányítottan, kényszervallatás során tették. A per eddigi legnagyobb eseménye Balogh Zsolt vallomásának visszavonása volt, amely az egyetlen bizonyíték volt a Nokia-doboz korrupciós ügyre. Az ügy áthelyezéséről is kiderült: alkotmányellenes volt - az elhúzódó eljárás jogi nonszenszek sorozatát produkálta. A Hagyó Mikós és társai ellen indított büntetőper fellebbviteli tárgyalása 2017. őszén fejeződött be.

Az ítélőtábla 2017. szeptember 29-én az elsőfokú döntést megváltoztatva jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét a Szegedi Ítélőtábla pénteken. A táblabíróság hivatali visszaélés és - felbujtóként elkövetett - hűtlen kezelés bűntettében mondta ki bűnösnek Hagyó Miklóst. Az ítélőtábla döntésével enyhítette az egykori főpolgármester-helyettesre első fokon kiszabott büntetést. Az ítélőtábla Antal Attila harmadrendű vádlottra, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott büntetést két évre súlyosította, mellékbüntetésként négy évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetője foglalkozástól. A táblabíróság három évre súlyosította a nyolcadrendű vádlott, a BKV Zrt. korábbi kommunikációs igazgatójára folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kiszabott börtönbüntetést.

A vád szerint az okozott kár meghaladta az egymilliárd forintot.

Hagyó Dosszié - Hagyó Miklós blogja, amit az eljárás alatt vezetett

Kocsis Istvánt két ügylet miatt különösen jelentős, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsították meg. Kocsis István mellett Molnár László volt vezérigazgató-helyettest és Varga-Sabján Lászlót, az MVM egyik leányvállalata, a Horvátországban bejegyzett Niker doo. igazgatóját is gyanúsítottként hallgatták meg.

Szász András, Kocsis István tanácsadója érdekeltségébe tartozott a Cipruson bejegyzett Aqiffex ltd., illetve a spanyol Puerto 2006 s.r.l.. A két cég fiktív megbízási szerződései a gyanú szerint 1 milliárd 615 millió forint kárt okoztak az MVM-nek. Ezen felül mintegy százmillió forint veszteséget okozott az is, amikor az MVM a szintén Szász András érdekeltségébe tartozó, brit Jadran Investments ltd.-től vett bérbe 25 évre egy horvátországi szállodát.

A volt MVM-vezér azzal védekezett, hogy az offshore-ügyleteknek nem a közpénzek kiszivattyúzása volt a célja, hanem egy hosszabb távú balkáni regionális terjeszkedési stratégia megvalósítása, és arra hivatkozott, hogy az üzletszerzés során felmerülő „alkotmányossági költségeket” az „offshore konstrukció nyilván jobban kezeli”.

Az üzletek meghiúsulásért és a terjeszkedési stratégia lefújásáért Kocsis Gyurcsány Ferencet tette felelőssé. A volt MVM-vezér azonban innentől már nem élvezhette tovább a „nagy túlélő” szerepét: a baloldi és jobboldali politikai elittel egyaránt legendásan jó kapcsolatot ápoló menedzsert a gyanúsítás hírére a BKV éléről is leváltották.

2018-ban az ügyészség felmentette a vádak alól Kocsis Istvánt.

https://index.hu/gazdasag/2018/03/08/felmentettek_elso_fokon_kocsis_istvant/