K-Monitor Adatbázis

Válság ide, megszorítások oda, a 2023-as atlétikai világbajnokság megastadionja zavartalanul épül, nemrég újabb tízmilliárdokat adott rá a kormány. Meglepő módon ezúttal a helyi önkormányzat is elégedett.

Bár a nyerteseket hivatalosan még nem jelentették be, az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és konzorciumi partnere, a Magyar Építő Zrt. építhet atlétikai pályákat a BMSK megbízásából. A nyertes páros alvállalkozókat is bevon a projektbe, méghozzá a Mészáros és Mészáros Zrt.-t, valamint a Mészáros-gyerekek tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Zrt.-t.

Három lépésben újul meg a Göcseji Falumúzeum, az állam eddig nettó 3 milliárd forintot áldozott a fejlesztésekre. A kivitelezésre a már jól ismert kormányközeli cégek jelentkeztek. A Mészáros-féle ZÁÉV az első körben alvállalkozóként, a másodikban fővállalkozóként nyert, és bevonta a munkába a Magyar Építő Zrt.-t. Annak egyik tulajdonosa, az Épkar Zrt. így hiába maradt alul kétszer is, közvetve mégis profitálhat a beruházásokból. A Szabadics Zrt. sem panaszkodhat: ők a Dunántúli Magasépítő Kft.-vel közösen vehetik ki részüket a munkálatokból. Utóbbi több szálon is kapcsolódik a ZÁÉV-hez.

Bár tavaly tavasszal elvileg újraindult az évekkel ezelőtt félbehagyott gödi adatközpont építése, valójában csak az újabb engedélyek kiadásáig jutott el a folyamat. A beruházás kapcsán a 2022-es költségvetési tervben is csupán annyi szerepel, hogy a félkész ingatlan megóvásáról és őrzéséről 52 millióért gondoskodik a kormány. Az elmúlt években megjelenő, a gödi létesítmény előkészítéséről szóló kormánydöntések viszont további milliárdos összegeket rendeltek a projekthez, amelyekből NER-közeli cégek is profitáltak.

A ZÁÉV-ről és a Mészáros és Mészáros Zrt.-ről is kedden derült ki, hogy megnyertek egy-egy sokmilliárdos közbeszerzési eljárást. A leggazdagabb magyarnak tartott Mészáros Lőrinchez és családjához tartozó cégek tehát láthatóan 2022-ben is folytatják menetelésüket.

Három éve működniük kellene a „hazafias szempontból fontos” sportokat oktató intézményeknek, s noha az alapkőletételek nagy csinnadrattával lezajlottak, még az érintett önkormányzatok sincsenek képben, mi a helyzet az építkezésekkel.

A közelmúltban megnyert közbeszerzések nyomán tanuszodákat, dzsúdóközpontot építhet, és részt vehet a milánói magyar expópavilon karcagi újjáépítésében a Peszter Kft., amely a siófoki kézilabdaklub ügyvezetőjének építőcége.

A legnagyobb csarnokok éppen jövő tavaszig készülnek el, illetve lépnek végső megvalósítási szakaszba. Közülük három a 2022 elején sorra kerülő férfi kézilabda Eb helyszínein van: Budapesten a mintegy 100 milliárd forintért épülő népligeti, Szegeden a 36 milliárd forintba kerülő új központ és Tatabányán a 18,5 milliárd forintos multifunkciós létesítmény. Természetesen a kormánnyal ritkán vitatkozó cégek kivitelezésében: a Népligetben a Market Zrt., Szegeden a West Hungária Bau, Tatabányán a Mészáros Lőrinc gyermekeinek kezében lévő Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. párosa a fővállalkozó.

A Magyar Államkincstár székházában található, aládúcolt, hosszú ideje romos állapotban lévő földszinti pénztárcsarnok felújítására a pályázatot a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. még tavaly júniusban írta ki azzal, hogy ha az ajánlati ár több, mint cirka 1,7 milliárd forint (a 10 százalékos tartalékkerettel együtt), akkor azt érvénytelennek nyilvánítják.

2016-ban indította el a kormány a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Programot, amelynek 2019 elejétől a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) a felelőse. Azóta 465 sportpark épült az országban összesen nettó 4,6 milliárd forintért. Négyféle típust kérhetnek az önkormányzatok 5,5–16 millió forint közötti áron, ám a pénzt az állam adja, ezért a kivitelezőket a BMSK választja ki. A 465 sportparkból csupán 39 esetében volt közbeszerzés, ami mindössze 8,3 százalék.