K-Monitor Adatbázis

Az ügy 2019-ben látott napvilágot, miszerint Boldog IstvánJász-Nagykun-Szolnok megyei (4. számú választókerület, Fidesz) képviselő és a hozzá köthető elkövetői kör befolyásolták a térség településfejlesztési tendereit, hogy az általuk meghatározott cégek kapjanak megbízást.

Boldog István és nyolc társa ellen  hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot. A többrészes vád szerint Boldog, a jobbkezének számító fideszes képviselővel Fehér Petrávalösszehívta a körzetéhez tartozó polgármestereket,  és közösen eldöntötték, hogy ki, mire, és mennyi támogatást kaphat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Európai Uniós forrásokból. A vádirat második része pedig arról szól, hogyan keresték meg Boldogék a nyertes önkormányzatok polgármestereit, hogy mennyi pénzt kell visszadniuk ezért cserébe. Nagyságrendileg 10-20 százalékos részesedést kértek vissza a közbeszerzési pénzekből. A fejlesztések megvalósítására Boldogék választották ki a cégeket, így a Debköz Kft., a Makor Kft. és a Gerecse House nyerhettek a pályázatokon. A nyertes projektek után összesen 20 millió forintot fizettek vissza a cégvezetők Boldog István, Fehér Petra és K. Péter a részére. K. Péterre Boldog István “táskás embereként” hivatkoznak, aki cégével, a Szalay Bau Kft.-vel százmilliós beruházást végzett Boldog körzetében.

Boldog mentelmi jogát 2020-ban felfüggesztették, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá, Fehér Petrára, és K. Péterre. A bíróságon ártatlannak vallották magukat.

Völner Pál (1962 – ) jogász végzettségű magyar politikus. Korábban az APEH-nál, 1988-90-ig pedig az Eternit Vállalatnál dolgozott jogtanácsosként. A Fidesz Komárom-Esztergom megyei szervezetének 2006-tól, az esztergomi szervezetnek pedig 2015-től elnöke. 2010 májusában lett országgyűlési képviselő, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára. 2015 októberétől lemondásáig (2021) az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára volt.

Völner Pál neve felmerült a Pegasus-ügy kapcsán is, amikor Varga Judit azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a megfigyelések engedélyezését Völner írta alá. Azonban a nagyobb médiafigyelmet a Völner-Schadl ügyként ismert korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt folyó eljárás kapta. Az ügy alapja, hogy Völner Pál és Schadl György egymás közt korrupciós kapcsolatot alakított ki, és Völner legalább 83 millió forintnak megfelelő készpénzt vett át 2018 és 2021 között Schadltől. A vád szerint ezért cserébe Völner azokat nevezte ki önálló bírósági végrehajtónak, akikkel előzetesen megállapodott Schadl György. Ebben az időszakban ugyan Vízkelety Mariann írta alá a kinevezéseket, a tanúvallomások azonban egyértelműen arra utalnak, hogy Völner nagyobb befolyással rendelkezett a kinevezéseket illetően.

A Legfőbb Ügyészség 2021 decemberében hivatali vesztegetés gyanúja miatt kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését, nem sokkal utána lemondott hivatali tisztségéről. Az ügyben másodrendű vádlott, és szabadlábon védekezhet.

A nyilvánosságra került 1734 oldalas nyomozati anyag alapján felmerült továbbá az is, hogy Völner kihasználta Schadl egyetemi kapcsolatait, és a lehallgatási jegyzőkönyv szerint többször is kérte, hogy járjon közben rokonának vizsgája kapcsán  a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.