K-Monitor Adatbázis

Egész városrészek arculatát határozzák meg azok a sok száz milliós, olykor milliárdos értékű projektek, amelyeket a fővárosban egyes izraeli tulajdonosi körökhöz köthető, de offshore céghálóban végződő vállalkozások irányítanak. Kevesen tudják, kik állnak a VII. kerület egy részének bulinegyeddé való átalakulása, vagy a Kodály köröndön leégett palota ügyének hátterében.

Öt pert elevenítünk fel az évezred első évtizedéből. Mindről évekig beszélt az ország, és mind többé-kevésbé az igazságszolgáltatás betlije is. Van köztük sokkoló, és akad, amin ma már csak mosolygunk.

Nincs objektív erkölcsi mérce, a tábormentalitás felülírja az erkölcsöt. Összefoglaló az elmúlt évek politikusi ingatlanbotrányairól.

Tocsikolás az, amikor állami pénzek kerülnek magánszemélyekhez vitatható módon, vagy összegben, majd onnan tovább azokhoz akik akkor éppen rendelkeztek a közpénzek fölött. Mondhatjuk, hogy a politikai korrupció minősített esete.

„Jelentôs megtakarítást értem el az állam, azaz mindannyiunk számára” – összegezte tíz hónapos munkájának hozadékát kissé archaikus stílusban Tocsik Márta, akit az ÁPV Rt. bízott meg azzal, igyekezzen peren kívül megegyezni az önkormányzatokkal az úgynevezett belterületi földekkel kapcsolatos követeléseikrôl.

A Fővárosi Bíróságnak meg kell ismételnie a Tocsik-per tárgyalását, miután a Legfelsőbb Bíróság megalapozatlannak tartotta az első fokú ítéletet. A határozat szerint a bíróságnak tisztáznia kell, hogy Tocsik Márta a 804 millió forintos sikerdíjért végzett-e tényleges munkát az ÁPV Rt.-nek.

Az ítélet indoklása szerint az első fokon eljáró bíróság felderítetlenül hagyta az ügy egyes lényeges momentumait, az ítélet indoklását pedig hiányosnak ítélte meg a Legfelsőbb Bíróság.

Az első fokú bírói ítélet részletes ismertetésével megkezdődött Tocsik Márta és nyolc társa büntetőperének másodfokú tárgyalása.