language

Személyek:

Boros Tamás highlight_off

Lapok:

Heti Válasz highlight_off

Heti Válasz

A Heti Válasz Magyarországon 2001 és 2018 között megjelenő hetilap volt, melyet a budapesti székhelyű Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. adott ki. A kormány 2000. szeptember 19-én kelt rendeletével, 100 millió forint kezdőtőkével létrehozta a Természet- és a Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványt (TTFK), amelynek fő feladata egy új politikai hetilap létrehozása volt. Ennek keretében alapította a TTFK a Heti Választ. Első száma 2001. április 13-án jelent meg. Az eladott példányszámot jelentősen megemelte, amikor Orbán Viktor 2002-es országgyűlési választás kampányában - más lapok mellett- a Heti Választ is megemlítette az általa ajánlott sajtótermékek között. A kormányváltás után a közalapítvány állami támogatása jelentősen visszaesett, ezért a kuratórium 2003. január 16-i ülésén döntött a kiadó eladásáról. 2004 áprilisában a Sasliget Tanácsadó Kft vásárolta meg a kiadót 5 millió forintért. 2008. december 16-án a Lantos Csaba érdekeltségébe tartozó addig 25%-os tulajdonrészt birtokló Csemgandó Kft. szerezte meg a lap tulajdonjogát. Az addig 75%-ot birtokló Csák János, Kékessy Dezső és Szabadhegy Péter a szerkesztőbizottság tagjai lettek. 2009. szeptember 2-án a Csemgandó Kft. továbbadta a kiadót az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt.-nek, amely 51%-ban Fellegi Tamás médiavállalkozóé, 49%-ban a koppenhágai székhelyű DEFAP Enterprises ApS nevű kockázatitőke-társaságé volt. 2010 májusában, miniszteri kinevezése után Fellegi eladta az Infocenterben lévő tulajdonrészét Stumpf István volt kancelláriaminiszternek és Nyerges Zsoltnak. 2013-tól az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt. mellett a MAHIR Magyar Hirdető Zrt. (Simicska Lajos érdekeltsége) is tulajdonosa volt. Miután Simicska megvált médiaérdekeltségeitől, Borókai Gábor főszerkesztő 2018 júniusában bejelentette, hogy a nyomtatott lap kiadása a 2018. júniusi 7-i lapszámmal megszűnik és csak az online-változat folytatódik, augusztusban azonban Borókai lemondott és a valasz.hu oldal frissítése is megszűnt. A Heti Válasz megszűnése után 2 hónapig online formában elérhető volt az válasz.hu honlapon, majd 2018. agusztusa óta a honlap fenntartása is leállt. A lap újságírói Válasz Online néven indítottak új online lapot.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [8]  Oldalak:   1

A magyar szervezett alvilág őstörténete 11.: Zajos végjáték

A vallomása utáni fenyegetések hatására Boros Tamás hosszabb ideig külföldön bujkált. A vele ekkor készült interjút leadta a televízió. A férfi ezután hazatért. 1998. július 2-án Boross jogi képviselőjével együtt a Budapest belvárosában lévő Aranykéz utcában egy 126-os Polski Fiatba rejtett - Budapesten addig és máig felrobbantott legnagyobb erejű - pokolgép áldozata lett. A robbantás következtében járókelők is meghaltak; az akció nyilvánvaló demonstráció volt: így jár, aki fecseg. E leszámolás után hosszabb csönd következett.

A magyar szervezett alvilág őstörténete 9.: Előkerül a bombagyártó

Az alvilági háborúra két évtizeddel később a polgárok már csak úgy emlékeznek, mint robbantások sorozatára. Meglehet, utóbb már Dietmar Clodo sem jut eszükbe, aki „bombagyárosként" vonul be a hazai kriminalisztika történetébe. Az eseményekben játszott szerepe máig tisztázatlan.

A magyar szervezett alvilág őstörténete 8.: Nyelvet fog a rendőrség

Javában zajlott a területi felosztás, amikor 1997 elején Boros Tamás elhagyta a ContiCart, és - egy, a solymári házát ért fegyveres támadás után - védelmet kérve önként jelentkezett a rendőrségen, majd vallomást tett. Borosnak a robbantássorozat s az egész alvilági háború talán legkritikusabb pillanatában „eredt meg a nyelve". Állította: súlyos tényekkel tud szolgálni a szervezett bűnözésről, illetve az azzal kapcsolatban álló politikusokról és rendőri vezetőkről.

A magyar szervezett alvilág őstörténete 7.: Újraosztják a pesti éjszakát

A konfliktusok mindinkább két pólus, az oroszok és a ContiCar-csoport között zajlottak. Az adok-kapok előbb csupán figyelmeztetés szintjén indult meg, kézigránátokat dobáltak egymás érdekeltségeire. 1996-ban már jól lehetett érzékelni, hogy a kialakult helyzet, vagyis az alvilági csoportok közti feszültség az ország közbiztonságának egészét fenyegette, s ezzel együtt mind többször szóba került a problémát sem kezelni, sem pedig megoldani nem tudó rendőri vezetés lecserélése.

A magyar szervezett alvilág őstörténete 6.: Bombák, lövések, halottak

Lényegében kudarccal zárult a magyar rendőrség első csapása a szervezett alvilágra, az 1992-ben indult s nagy sajtóvisszhangot kiváltott akciók csupán részeredményeket hoztak. Ugyanakkor tény, hogy az akkoriban felbukkant személyek az „maffiaháborúként” aposztrofált, alvilági leszámolások főszereplőivé váltak. Nevüket egyrészt a lehetséges elkövetők, másrészt pedig a kivégzett áldozatok egyre szaporodó listáján tartották számon.

A magyar szervezett alvilág őstörténete 5.: Üzlet és ökölharc

Az illegális olajkereskedelem és az ahhoz kapcsolódó járulékos alvilági üzletágak jövedelmezőségét látva magyar „üzletemberek” is munkához láttak. Megalakult a ContiCar cégcsoport és az Energol Rt., s ezek a cégnevek utóbb sűrűn szerepeltek a bűnügyi krónikáiban.

A magyar szervezett alvilág őstörténete 1.: Kasszafúróból lett olajosok

A magyar szervezett alvilág és a rendőrség egy évtizedét elemző cikksorozatot indít a Heti Válasz Online, amely a szervezett bűnözés rendszerváltás óta számított első évtizedének főbb eseményeit idézi fel.

Portik jobbkezét is elfogták

A '90-es évek olajügyeinek felderítése, illetve a maffia és a nagypolitika szimbiózisának bizonyítása áll a Portik Tamást és Vizoviczki Lászlót érintő nyomozás középpontjában - derül ki a holnap utcára kerülő Heti Válaszból. Noha a „szőkítési" cselekmények jórészt már elévültek, az ezeket kísérő korrupciós, drogkereskedelmi és emberölési esetek még bőven büntethetők.
Találatok: [8]  Oldalak:   1