Prisztás József, Boros Tamás, Seres Zoltán, Cinóber - ők a kilencvenes évek merényletsorozatának legismertebb áldozatai. Nevük a Portik-ügy tárgyalásán kerül elő újra és újra. Csakhogy amikor ők ismertek voltak, akkor még Horn Gyula volt a miniszterelnök, és talán még a Walt Disney-t is látni lehetett minden vasárnap délután a tévében. Kik voltak ezek az emberek, és miért tudunk olyan keveset a halálukról?
Lényegében kudarccal zárult a magyar rendőrség első csapása a szervezett alvilágra, az 1992-ben indult s nagy sajtóvisszhangot kiváltott akciók csupán részeredményeket hoztak. Ugyanakkor tény, hogy az akkoriban felbukkant személyek az „maffiaháborúként” aposztrofált, alvilági leszámolások főszereplőivé váltak. Nevüket egyrészt a lehetséges elkövetők, másrészt pedig a kivégzett áldozatok egyre szaporodó listáján tartották számon.
Az illegális olajkereskedelem és az ahhoz kapcsolódó járulékos alvilági üzletágak jövedelmezőségét látva magyar „üzletemberek” is munkához láttak. Megalakult a ContiCar cégcsoport és az Energol Rt., s ezek a cégnevek utóbb sűrűn szerepeltek a bűnügyi krónikáiban.
