K-Monitor Adatbázis

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Az MTI pontban este kilenckor adta ki a hírt, amely szerint bűncselekmény hiányában megszüntették 2015-ig Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a résztulajdonában álló Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást, annak ellenére, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a cég által elnyert 35 közvilágítási pályázat mindegyikével kapcsolatban tárt fel visszaéléseket, 17 pályázat esetében pedig megállapította, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki, hogy a cég nyerjen.

Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.

Feltöltötte Tapolca honlapjára az önkormányzat azt a szerződést, amelyet az Eliosszal kötöttek 2014. februárban a helyi közvilágítás megújításáról. A tapolcai projekt egyike annak a 35 közbeszerzésnek, amelyet az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) is vizsgált. Ráadásul a település által vállalt önrészt a Lázár János vezette Miniszterelnökség fizette ki.

Az Átlátszó adatigénylésére Gyál és Siklós is kiadta az OLAF-tól tavaly októberben kapott levelet, Alsópáhok és Hatvan viszont nem – ez utóbbiak megkérdezik az Európai Csalás Elleni Hivataltól, hogy kiadhatják-e a dokumentumot. Az uniós támogatások szabályos felhasználása felett őrködő ügynökség Gyálon és Siklóson a más településekről már ismerős szabálytalanságokról tájékoztatta az önkormányzatokat az Elios Zrt. által elvégzett közvilágítás-korszerűsítési projektjek vizsgálata után.

Ötödikként Mezőhegyes is megküldte a levelet, amit az Európai Unió csalás elleni hivatalától kapott tavaly októberben. Az OLAF több ugyanolyan visszásságra bukkant a város közvilágítás-korszerűsítésének vizsgálata közben, amilyeneket Kalocsán is talált. A mezőhegyesi munkát is az Elios végezte, aminek a szerződéskötéskor tulajdonosa volt Tiborcz István, a miniszterelnök veje.

Közadatigénylésünkre Kalocsa is elküldte az Európai Unió csalás elleni hivatalától tavaly októberben kapott iratot, amelyben a brüsszeli ellenőrök összegezték, hogy milyen visszásságokat találtak a város közvilágításának korszerűsítésénél. Az OLAF-levélben szerepel a miniszterelnök veje, Tiborcz István is, aki tulajdonos volt az Eliosban, amikor a cég elnyerte a kalocsai munkát.

Az Elios pályázataiban az a legmeglepőbb, hogy mennyire hanyag és átlátszó módszerekkel csaltak. Összeszedtük az öt legátlátszóbb trükköt, ami igazán szemet szúrhatott volna valakinek idehaza is. A hévízi esetben például a másik két pályázó ajánlata mind a 48 költségvetési tételben pontosan ugyanannyival volt drágább az Eliosénál.

Hétfőn és kedden is téma volt az Országgyűlésben az Elios és Tiborcz István ügye. Egészen konkrét kérdéseket kaptak a kormánypárti politikusok, de az érdemi válaszok elmaradtak.

Már az előkészítéskor is befolyásolhatták a cég emberei azokat a közvilágítási pályázatokat, amelyeken sokmilliárd forintot nyert a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios Innovatív Zrt. – derül ki azokból a levelekből, amelyeket az EU csalás elleni hivatala, az OLAF küldött két érintett városnak. Az eddig megjelent cikkek alapján a városok által kiírt közbeszerzések feltételeit alakították úgy, hogy azok az Elios-t hozzák helyzetbe.