K-Monitor Adatbázis

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Az MTI pontban este kilenckor adta ki a hírt, amely szerint bűncselekmény hiányában megszüntették 2015-ig Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a résztulajdonában álló Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást, annak ellenére, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a cég által elnyert 35 közvilágítási pályázat mindegyikével kapcsolatban tárt fel visszaéléseket, 17 pályázat esetében pedig megállapította, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki, hogy a cég nyerjen.

Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.

Az Átlátszó adatigénylésére Gyál és Siklós is kiadta az OLAF-tól tavaly októberben kapott levelet, Alsópáhok és Hatvan viszont nem – ez utóbbiak megkérdezik az Európai Csalás Elleni Hivataltól, hogy kiadhatják-e a dokumentumot. Az uniós támogatások szabályos felhasználása felett őrködő ügynökség Gyálon és Siklóson a más településekről már ismerős szabálytalanságokról tájékoztatta az önkormányzatokat az Elios Zrt. által elvégzett közvilágítás-korszerűsítési projektjek vizsgálata után.

Közadatigénylésünkre Kalocsa is elküldte az Európai Unió csalás elleni hivatalától tavaly októberben kapott iratot, amelyben a brüsszeli ellenőrök összegezték, hogy milyen visszásságokat találtak a város közvilágításának korszerűsítésénél. Az OLAF-levélben szerepel a miniszterelnök veje, Tiborcz István is, aki tulajdonos volt az Eliosban, amikor a cég elnyerte a kalocsai munkát.

Már az előkészítéskor is befolyásolhatták a cég emberei azokat a közvilágítási pályázatokat, amelyeken sokmilliárd forintot nyert a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios Innovatív Zrt. – derül ki azokból a levelekből, amelyeket az EU csalás elleni hivatala, az OLAF küldött két érintett városnak. Az eddig megjelent cikkek alapján a városok által kiírt közbeszerzések feltételeit alakították úgy, hogy azok az Elios-t hozzák helyzetbe.

A Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) közvilágítás-korszerűsítési pályázatok ügyében lezajlott vizsgálatának egy újabb dokumentumát hozta nyilvánosságra az MSZP: a kalocsai polgármesternek címzett levelet, amelyben kísértetiesen hasonló módon írják le a csalást, mint a korábban már nyilvánosságra hozott szolnoki dokumentumban: már a pályázat kiírásánál ott voltak azok az emberek, akik az Elios Innovatív Zrt. győzelmében voltak érdekeltek, és be is avatkoztak.

Szinte konkrét vádiratot állított össze Hamar Endre ellen az Elios-ügyről készült OLAF-jelentés. A költségvetési csalást vázoló anyagban a legnagyobb teret az ügyvéd szerepe és cégérdekeltségei kapták, de részletezi Tiborcz István miniszterelnöki vejhez fűződő kapcsolatát is. Hamar nemcsak Tiborczon keresztül kapcsolódik Orbán Viktorhoz.

Egyre csak szivárognak kifelé a Tiborcz István-féle Elios gyanús közbeszerzéseiről készült OLAF-jelentés részletei. Most éppen a cég kalocsai pályázatával kapcsolatos aggályok kerültek nyilvánosságra.

Az Elios egyik igazgatója is ott volt a pályázati kiírás társszerzői között, az árak kiszámításához használt három, egymástól elvileg független ajánlatban pedig pont ugyanazt a számítási hibát követték el - áll a Kalocsáról kiszivárgott jelentésben.