K-Monitor Adatbázis

Vádat emel a Fővárosi Főügyészség a Quaestor-ügyhöz kapcsolódóan a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetői ellen - írja közleményében az ügyészség. A vádirat szerint T. Csaba és társai egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített többek között a Quaestor cégcsoporton befektetőinek.A VÁDLOTTAK 2004 ÁPRILISA ÉS 2010 MÁRCIUSA KÖZÖTT ÖSSZESEN TÖBB MINT 2,3 MILLIÁRD FORINT KÁRT OKOZTAK A TAKARÉKSZÖVETKEZETNEK,amelyből több mint 500 millió forintnak az eredetét leplezték fiktív jogcímmel végrehajtott átutalásokkal és a házipénztárból való kivétellel.

A brókerbotrányok utóélete rendkívül szövevényes, nehezen érthető. Most a Magyar Nemzeti Bank 24,5 millió forint bírságot szabott ki az Access Befektetési Alapkezelőre. Ez esetben a történet azért érdekes, mert az alapkezelő szorosan kötődik a jegybankelnök unokatestvérének pénzügyi csoportjához (az NHB-hoz), ráadásul a bírság kapcsolódik a bedőlt Buda-Cash és a Quaestor furcsa örökségének kezeléséhez.

Csütörtökön kezdődött a brókerbotrányok károsultjainak az állam ellen indított pere a Fővárosi Törvényszéken. Az 1652, vegyesen Quaestor, Hungária Értékpapír illetve Buda-Cash károsult felperesként a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a magyar állam felelősségét akarja bebizonyítani a 2015 tavaszán sorozatban bedőlt pénzintézetek által százmilliárdos nagyságrendben eltüntetett befektetői vagyon ügyében.

Részben a természetfeletti erők beavatkozásától, így például hindu tűzszertartástól várták a Quaestor vezetői a befektetők pénzének megtérülését – közölte Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

Kámory Ferenc a 210 milliárdos kötvénycsalásról szóló Quaestor-ügy koronatanúja, az egész vádirat az ő sztorijára épül. Korábban a csaló brókercég szívének tartotta magát, fizetése és jutalmai alapján Tarsolyék is így gondolhatták. Jó kapcsolatai voltak a fideszes állami bankvilágban, sőt, ő intézte el az utolsó pillanatban, hogy visszautalják Szijjártóék állami kereskedőházának milliárdjait. A cikksorozat korábbi részeiben a Quaestor-csoport veszteségeiről, a csalás konkrét technikáiról és a pénzügyi felügyelet hihetetlen bénaságáról volt szó. A Quaestor-ügy, negyedik rész.

Tarsoly Csaba cégbirodalma, a Quaestor-csoport a magyar történelem legnagyobb csalását vitte végig: több mint kétszáz milliárd forinttal károsította meg ügyfeleit. Eleinte állampapírokat sikkasztottak, aztán nem létező kötvényeket adtak el, meghamisították a könyvelést és egy piramisjátékot is szerveztek az ügyészség szerint. Cikksorozatunk első részében bemutattuk, milyen ügyetlenül szórta el az így megszerzett milliárdokat a Quaestor vezetése. Most a nyomozati anyag elemzése alapján megfejtjük a nagy Quaestor-csalást. A Quaestor-ügy, második rész.

A Quastor-ügyben egyebek mellett csalással, sikkasztással vádolt Tarsoly Csaba csütörtöki fővárosi törvényszéki meghallgatásán továbbra is tagadta, hogy ő vagy társai bűncselekményt követtek volna el.

Messze nem a Magyar Nemzeti Kereskedőház volt az egyetlen ügyfél, aki a csődbejelentés napján jutott hozzá a pénzéhez a Quaestortól, még ha a legnagyobb tételhez is. Milliókat-tízmilliókat sokan felvettek, négy magánszemély pedig százmilliós nagyságrendben mentette ki a megtakarítását.

A Fővárosi Főügyészség vasárnap reagált arra a Quaestor-ügyben kiadott bírósági közleményre, amely a munkájukat bírálta, mondván hiányos volt a vádirat. Április elsején, pénteken volt egy előkészítő ülés, ezen szólította fel a Fővárosi Törvényszék az ügyészséget a hiányosságok pótlására.

Tarsoly Csaba vádlott lesz. Legalábbis a Fővárosi Főügyészség vádat emelt ellene és tíz társa ellen a Quaestor-ügyben.