K-Monitor Adatbázis

A minap az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) váratlanul közölte, hogy a 2022-es lejáratnál hamarabb, már az idén nyáron vissza tudja vásárolni 107 milliárd forintnyi kötvényeinek egy részét, nagyjából 14 milliárdnyit. Azért kényszerült a kötvények kibocsátására, mert a Buda-Cash csődje után majdnem ennyibe került neki a brókercég érdekkörébe tartozó négy bank, azaz a DRB Bankcsoport ügyfeleinek a kártalanítása, s ennyi pénzt az alapot fenntartó bankok nem tudtak volna egyszerre beletenni. Az OBA közleményéből kiderül, hogy most az érintett pénzintézetek felszámolásából juthat a nem várt milliárdokhoz.

Lehúzza a rolót Matolcsy György unokatestvérének NHB nevű bankja: a felemelkedés és a bukás mögött is a jegybankelnök állhat.

2015 óta érdemi előrehaladás nem történt a csődbe jutott értékpapírcégek ügyfeleinek kártalanításában. A vagyon jó részének időközben "nyoma veszett".

A Buda-Cash károsultjai egy kedvező elsőfokú ítélet után abban reménykedhettek, hogy végre hozzájutnak a Saxo Banknál parkoló pénzeikhez és értékpapírjaikhoz. Nos, nem. A fellebbviteli bíróság kidobta az első ítéletet, minden indul elölről, csak immár nem magyar, hanem dán jog szerint.

Újabb különös történetet meséltek el a Buda-Cash károsultjai. Az egykori ügyfelek nemrég jó hírt kaptak, ha az NHB Bankhoz, Szemerey Tamás bankjához befáradnak, hozzájutnak bizonyos értékpapírokhoz.

Kényelmetlen a hatalom számára, hogy kiderült, kik vették ki a Quaes­tor-cégekből az utolsó pillanatban a pénzüket, ezért igyekeznek a kifizetésekről szóló közleménnyel elterelni a figyelmet.

Vannak olykor előrelépések a bróker-botrányok utáni kártalanítási folyamatokban, de a nagyobb kárt elszenvedők vesztesége csak évek múlva lesz végleges. Addig még lehet reménykedni bizonyos peres eljárásokban, a felszámolási folyamatokban, esetleg az elkövetők ellen indított eljárások anyagi vonzataiban.

Induljunk ki három alapigazságból: egyrészt kockázatmentes befektetés nem létezik, másrészt a vállalati csődök elkerülhetetlen velejárói a gazdaság működésének, végül pedig a tökéletes ellenőrzési rendszer elérhetetlen.

A brókerbotrányok nyomán azért kommunikálta azt az MNB, hogy nincs rendszerszintű kockázat, mert a 26 ezer milliárd forint kezelt vagyon csupán egy százaléka volt a visszaélésekkel érintett három szolgáltatónál - mondta Windisch László, az MNB alelnöke a közgazdász vándorgyűlésen Miskolcon.

Továbbra sem jutnak hozzá meglévő eszközeik zöméhez a brókerkárosultak, noha elvileg a felszámolási vagyonba nem tartozó elemek haladéktalanul visszajárnának, és az Egyesült Államokból már visszajöttek az értékek. Egyre inkább a Magyar Nemzeti Bank ellen próbálnak eljárásokat indítani azok, akiknek biztosan káruk keletkezett.