Összesen 212 milliárd forinttal tartozik a Quaestor a kötvényeseknek, ebből 154 milliárd forint fiktív kötvényt fizetne ki a Beva. A Buda-Cash, illetve a Hungária esetében nagyságrenddel kisebb összeget különítettek el.
A Quaestor és a Hungária Értékpapír Zrt. esetében is erős a gyanú, hogy a tehetősebb ügyfeleknek felkínáltak olyan értékpapírszámlákat, amelyeket a vállalatok tulajdonában álló más befektetési vállalkozásoknál vezethettek, és a többi befektetőhöz képest magasabb hozamot ígértek nekik.
Nemcsak a bedőlt brókercégek ügyfelei kerültek nehéz helyzetbe, de a társaságok dolgozóinak elhelyezkedése sem megy könnyen. Sok helyen szóba sem állnak velük, többen kiábrándultak és elhagyták a szakmát.
Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.
Pilótajátéknak tekinti Orbán Viktor, ami a brókerbotrány során történt, ám mindezt a bankoknak is látniuk kellett. A Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően megindult a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. felszámolása, ezzel megnyílik az út az ügyfelek kártalanítása előtt. Több fideszes önkormányzat is cáfolta, hogy Quaestor-kötvényeket vett volna.
Hargitai János KDNP-s országgyűlési képviselő és az előzetesben lévő Buda-Cash-vezér, Tölgyesi Péter rokonok – írta meg a Blikk. Tölgyesi az élettársa a képviselő lányának, Hargitai Lindának, gyerekük is született pár hónapja. Esküvőről nem tudni, de azért egy gyerek születése csak ad alkalmat arra, hogy találkozzon egy gyerek apja és nagyapja.
Próbapert kezdeményeztek a Cívis Globál Brókerház (CGB) károsultjai a pénzügyi felügyelet jogutódja ellen, annak elmaradt intézkedései miatt. A panaszosok szerint az egykori PSZÁF a cég csalásairól már a 2012-ben értesült a rendőrségtől, azonban nem akadályozta meg a további csalást. Az engedély nélküli "betétgyűjtés" így ötszáznál is több ügyfélnek kétmilliárd forintnyi kárt okozott.