language

Intézmények:

Budapest 2024 Nonprofit Zrt. highlight_off

Akták:

Budapest 2024 olimpiai pályázat highlight_off

Budapest 2024 olimpiai pályázat

Budapest 2024 olimpiai pályázat

A 2024. évi nyári olimpiai játékok megrendezés jogáért az ajánlattételi verseny 2015. január 15-én indult el. A többlépcsős pályázat nyertesét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a perui Limában dönti el és hirdeti ki. A NOB a 2015 júliusi kongresszusán bejelentette, hogy 650 ezerről 250 ezer euróra (2015-ben 77,5 millió forint) csökkentette a rendezésre jelentkezők pályázati díját, valamint, hogy a jelentkezők között nem tartanak előszűrést, így minden város versenyben marad a végső döntésig. 

A magyar főváros mellett Hamburg, Párizs, Róma és Los Angeles pályázatát fogadta el a NOB. A német város lakossága népszavazáson utasította el a kandidálást, míg az olasz fővárosban a megválasztott, új polgármester jelentette be, hogy nem támogatja a város kandidálását a 2024-es nyári olimpia megrendezésére, így a végső döntés 3 szereplőre szűkült. 

Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2015. február 6-án tartott közgyűlésén az Olimpiai Védnöki Testület határozati javaslatát 125 igen és 1 nem szavazat arányban fogadva el úgy döntött, hogy javasolja a 2024-es olimpia és paralimpia budapesti megrendezését. A fővárosi közgyűlés 2015. június 23-án 25:1:1 arányban megszavazta a pályázat elfogadását és felhatalmazta Tarlós István polgármestert, hogy az országgyűlés támogató döntése után, a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen készítse el a város rendezési szándéknyilatkozatát és azt juttassa el a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz. Július 6-án a magyar parlament nagy többséggel megszavazta, hogy támogatja a 2024-es olimpia budapesti megrendezésének megpályázását. A határozatot nem támogatták a baloldali (MSZPDKEgyüttPM) és az LMP-s képviselők. Július 7-én Budapest és a MOB elküldte az olimpiai és paralimpiai pályázati szándéknyilatkozatát a NOB-nak. 2015 augusztusában Fürjes Balázst a budapesti pályázat kormányzati felelősének, novemberében Mizsér Attilát sportigazgatójának nevezték ki. 2015 decemberében a budapesti közgyűlés, az olimpia megrendezéséről kezdeményezett népszavazás kiírási javaslatot elutasította. Még ugyanebben a hónapban megállapodott a pályázattal kapcsolatos együttműködés részleteiről a magyar állam, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság.
 
 

A pályázatok elbírálásának időrendje.

1. SZAKASZ 

2015. szeptember 23–25.: a kandidálási procedúra első tárgyalása a NOB és a pályázó városok között videokonferenciával.
2015. október 16.: a pályázók aláírják, hogy részt vesznek a procedúrán, és átutalják a NOB-nak az 50 ezer dolláros első pályázati részletet.
2016. január 6.: a pályázó városoknak le kell védetniük az olimpia évszámmal ellátott szimbólumát, ami hazánk esetében „Budapest 2024”.
2016. február 17.: el kell juttatni a NOB-hoz az első pályázati dokumentációt a vízióról, koncepcióról és stratégiáról. 
2016 júniusa: miután a NOB munkacsoportja a városokkal folytatott konferencián értékeli a tervezeteket, a végrehajtó bizottság lezárja az első szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a második szakaszba.

2. SZAKASZ

2016 júliusa: egy hónappal az első szakasz lezárása után a pályázó városoknak a második 50 ezer dolláros pályázati részletet is be kell fizetniük.
2016. október 7.: el kell juttatni a NOB-hoz a második pályázati dokumentációt az irányításról, jogi háttérről és költségvetésről. 
2016. november/december:
 a pályázó városok részt vesznek a riói szervezők jelentéstételén Tokióban

2016 decembere: a végrehajtó bizottság lezárja a második szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a harmadik szakaszba.

3. SZAKASZ

2017 januárja: az utolsó szakaszra kért pályázati összeg (150 ezer dollár) befizetése. 
2017. február 3.: el kell juttatni a NOB-hoz a harmadik pályázati dokumentációt a játékok pontos lebonyolításáról, élményekről és a helyszínek hagyatékáról.
2017. február–június: az értékelő bizottság helyszíni látogatásai, erre a pályázók reagálhatnak.
2017 júliusa: a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését.
2017 júliusa: a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást 
2017 szeptembere: a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása.


A Magyar Narancs információi szerint  legalább 20, de inkább 37 milliárd forintnál tartanak a 2024-es budapesti olimpiai pályázat költségei, a különbséget az atlétikai stadion céljára megvásárolt telek jelenti. (2017.02.05.)


2017. február 18.-án a Momentum 266 151 aláírást adott le annak érdekében, hogy Budapesten helyi népszavazást írjanak ki a kandidálás visszavonásáról. A népszavazási kérdés így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?". Ennek nyomán a Budapest 2024 Zrt. felfüggesztette a megkötött szerződéseket, új megrendelést nem adnak ki, és nem használja fel a pályázatra elkülönített költségvetést.


A közhangulat megváltozását érzékelve 2017.02.22.-én a miniszterelnök, a főpolgármester és a MOB vezetőjének találkozóján az a közös elhatározás született, hogy Magyarország visszalép a pályázattól. A Miniszterelnöki Kabinetiroda aznap este arról tájékoztatta az MTI-t: a kormány határozatot hozott arról, hogy javaslatot tesz a fővárosi önkormányzatnak, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságnak a 2024. évi budapesti olimpia és paralimpia megrendezésére irányuló pályázat visszavonására. Az elfogadott kormányhatározat megállapítja: “Budapest és Magyarország számára az olimpia nemzeti ügy. (...) Az elmúlt hónapokban a korábban létrejött egység felbomlott, az olimpia ügye nemzeti ügyből pártüggyé vált. Ezért a felelősség a korábbi döntésükből kihátráló ellenzéki pártokat terheli”.

A Budapest 2024 eddigi költéseit a szervezet üvegzseb-oldalán követheted nyomon.

 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [28]  Oldalak:   <<  <  1 2 3   >  >>

Feléledt az ellenzék, vizsgálnák, hogy mi került az olimpiánkon ennyibe

Magyarország kormánya, pontosabban a budapesti városvezetés, még pontosabban a Magyar Olimpiai Bizottság megpályázta a 2024-es olimpia rendezését, de látva, hogy komoly támogatottsága lenne egy népszavazásnak a kérdésről, meghátrált, és Magyarország kormánya, pontosabban a budapesti városvezetés, vagyis, akarom mondani, a Magyar Olimpiai Bizottság visszavonta februárban a pályázatot. De amíg idáig eljutottunk, a kormány, vagyis a város, illetve a pályázat körüli teendők végrehajtására létrehozott szerv elköltött egy rakat pénzt, és most az ellenzék azt szeretné kideríteni, hogy kik, mennyit és kinek fizettek ki, és persze hogy miért.

Még néhány hónapja is milliárdokat osztottak a budapesti olimpia népszerűsítésére

Rogán Antal propagandaminiszter Pasa parki szomszédja, Csetényi Csaba cége, az Affiliate Network Kft. és a MEC Hungary Médiaügynökség Kft. január elején kötött szerződést 3 milliárd forintért a Budapest 2024 Nonprofit Kft.-vel hirdetési és marketingszolgáltatásokra – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Március 14-én egy másik, Orosz Pál fradivezér vállalkozása által elnyert megállapodás lett nyilvános.

Újabb félmilliárdért reklámozta volna az olimpiát a Fradi-vezér cége

Az európai uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint a magyar főváros olimpiai pályázatáért felelős Budapest 2024 Nonprofit Zrt. 536,5 millió forint értékben keretmegállapodást kötött a HD Event & Promotion Kft.-vel és a Humán Telex Reklám Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-vel nemzetközi és hazai rendezvényszervezési szolgáltatásokra

Három felcsúti stadion árát már most elköltöttük az olimpiára

A legbarátibb becslések szerint is több, mint tízmilliárd forintnál állhatnak meg a bukott olimpiai pályázat kiadásai.

Így folytak el a milliárdok az olimpiai pályázatra

A szerényebb számítások szerint is a tízmilliárd forintot közelíti az összeg, ami eddig az olimpiai pályázatra ment el. A pályázati anyagok mellett a hazai reklámozásra költöttek nagyon sokat, az árak pedig menet közben egyre tovább nőnek.

A bíróság sem látja indokoltnak a DunaCity ingatlanainak bűnügyi zár alá vételét

Az ügyészség után a bíróság sem látta fontosnak, hogy a DunaCity Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. ingatlanja, az állam által kinézett olimpiai falu lehetséges helyszíne bűnügyi zár alá kerüljön. A vádlottak, Tarsoly Csaba és társai arra hivatkozva kérték ezt, hogy kárpótolni lehessen a befektetőket. Tarsolyék jelezték azt is, hogy attól tartanak, a több százmilliárdos ingatlanvagyont a végelszámoló jóval áron alul kívánja majd értékesíteni.

Olimpia: 16,55 milliárd forint folyt el titokban

Bár még egyáltalán nem biztos, hogy Budapest rendezheti meg 2024-ben az olimpiai játékokat, a magyar állam már 2014-ben megvásárolta azt a ferencvárosi területet, amelyet az olimpia egyik fő helyszínének nézett ki a kormányzat. A Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő 15 hektáros Duna-parti terület a Budapesti olimpia 2024 címmel készült megvalósíthatósági tanulmány szerint az atlétikai stadionnak adna majd otthont.

Budapest 2024 tanácsadás: 7,25 milliárd plusz áfa

Aki még elhiszi, hogy annyiért rendezne Budapest 2024-ben olimpiát, amennyit mondanak, akkor most gondolja újra. Az Európai Unió hivatalos lapjában szerdán megjelentett közlemény szerint a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. nettó 1 491 495 000 forinttal megemeli az olimpia budapesti pályázat elkészítéséhez szükséges külső szakmai tanácsadói feladatok ellátására fordított összeget. Ami így az eddigi 5 762 847 242 forintból 7 254 342 242 forint lett.
Találatok: [28]  Oldalak:   <<  <  1 2 3   >  >>