language

Akták:

Budapest 2024 olimpiai pályázat highlight_off

Kulcsszavak:

közbeszerzés highlight_off

Budapest 2024 olimpiai pályázat

Budapest 2024 olimpiai pályázat

A 2024. évi nyári olimpiai játékok megrendezés jogáért az ajánlattételi verseny 2015. január 15-én indult el. A többlépcsős pályázat nyertesét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a perui Limában dönti el és hirdeti ki. A NOB a 2015 júliusi kongresszusán bejelentette, hogy 650 ezerről 250 ezer euróra (2015-ben 77,5 millió forint) csökkentette a rendezésre jelentkezők pályázati díját, valamint, hogy a jelentkezők között nem tartanak előszűrést, így minden város versenyben marad a végső döntésig. 

A magyar főváros mellett Hamburg, Párizs, Róma és Los Angeles pályázatát fogadta el a NOB. A német város lakossága népszavazáson utasította el a kandidálást, míg az olasz fővárosban a megválasztott, új polgármester jelentette be, hogy nem támogatja a város kandidálását a 2024-es nyári olimpia megrendezésére, így a végső döntés 3 szereplőre szűkült. 

Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2015. február 6-án tartott közgyűlésén az Olimpiai Védnöki Testület határozati javaslatát 125 igen és 1 nem szavazat arányban fogadva el úgy döntött, hogy javasolja a 2024-es olimpia és paralimpia budapesti megrendezését. A fővárosi közgyűlés 2015. június 23-án 25:1:1 arányban megszavazta a pályázat elfogadását és felhatalmazta Tarlós István polgármestert, hogy az országgyűlés támogató döntése után, a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen készítse el a város rendezési szándéknyilatkozatát és azt juttassa el a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz. Július 6-án a magyar parlament nagy többséggel megszavazta, hogy támogatja a 2024-es olimpia budapesti megrendezésének megpályázását. A határozatot nem támogatták a baloldali (MSZPDKEgyüttPM) és az LMP-s képviselők. Július 7-én Budapest és a MOB elküldte az olimpiai és paralimpiai pályázati szándéknyilatkozatát a NOB-nak. 2015 augusztusában Fürjes Balázst a budapesti pályázat kormányzati felelősének, novemberében Mizsér Attilát sportigazgatójának nevezték ki. 2015 decemberében a budapesti közgyűlés, az olimpia megrendezéséről kezdeményezett népszavazás kiírási javaslatot elutasította. Még ugyanebben a hónapban megállapodott a pályázattal kapcsolatos együttműködés részleteiről a magyar állam, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság.
 
 

A pályázatok elbírálásának időrendje.

1. SZAKASZ 

2015. szeptember 23–25.: a kandidálási procedúra első tárgyalása a NOB és a pályázó városok között videokonferenciával.
2015. október 16.: a pályázók aláírják, hogy részt vesznek a procedúrán, és átutalják a NOB-nak az 50 ezer dolláros első pályázati részletet.
2016. január 6.: a pályázó városoknak le kell védetniük az olimpia évszámmal ellátott szimbólumát, ami hazánk esetében „Budapest 2024”.
2016. február 17.: el kell juttatni a NOB-hoz az első pályázati dokumentációt a vízióról, koncepcióról és stratégiáról. 
2016 júniusa: miután a NOB munkacsoportja a városokkal folytatott konferencián értékeli a tervezeteket, a végrehajtó bizottság lezárja az első szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a második szakaszba.

2. SZAKASZ

2016 júliusa: egy hónappal az első szakasz lezárása után a pályázó városoknak a második 50 ezer dolláros pályázati részletet is be kell fizetniük.
2016. október 7.: el kell juttatni a NOB-hoz a második pályázati dokumentációt az irányításról, jogi háttérről és költségvetésről. 
2016. november/december:
 a pályázó városok részt vesznek a riói szervezők jelentéstételén Tokióban

2016 decembere: a végrehajtó bizottság lezárja a második szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a harmadik szakaszba.

3. SZAKASZ

2017 januárja: az utolsó szakaszra kért pályázati összeg (150 ezer dollár) befizetése. 
2017. február 3.: el kell juttatni a NOB-hoz a harmadik pályázati dokumentációt a játékok pontos lebonyolításáról, élményekről és a helyszínek hagyatékáról.
2017. február–június: az értékelő bizottság helyszíni látogatásai, erre a pályázók reagálhatnak.
2017 júliusa: a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését.
2017 júliusa: a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást 
2017 szeptembere: a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása.


A Magyar Narancs információi szerint  legalább 20, de inkább 37 milliárd forintnál tartanak a 2024-es budapesti olimpiai pályázat költségei, a különbséget az atlétikai stadion céljára megvásárolt telek jelenti. (2017.02.05.)


2017. február 18.-án a Momentum 266 151 aláírást adott le annak érdekében, hogy Budapesten helyi népszavazást írjanak ki a kandidálás visszavonásáról. A népszavazási kérdés így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?". Ennek nyomán a Budapest 2024 Zrt. felfüggesztette a megkötött szerződéseket, új megrendelést nem adnak ki, és nem használja fel a pályázatra elkülönített költségvetést.


A közhangulat megváltozását érzékelve 2017.02.22.-én a miniszterelnök, a főpolgármester és a MOB vezetőjének találkozóján az a közös elhatározás született, hogy Magyarország visszalép a pályázattól. A Miniszterelnöki Kabinetiroda aznap este arról tájékoztatta az MTI-t: a kormány határozatot hozott arról, hogy javaslatot tesz a fővárosi önkormányzatnak, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságnak a 2024. évi budapesti olimpia és paralimpia megrendezésére irányuló pályázat visszavonására. Az elfogadott kormányhatározat megállapítja: “Budapest és Magyarország számára az olimpia nemzeti ügy. (...) Az elmúlt hónapokban a korábban létrejött egység felbomlott, az olimpia ügye nemzeti ügyből pártüggyé vált. Ezért a felelősség a korábbi döntésükből kihátráló ellenzéki pártokat terheli”.

A Budapest 2024 eddigi költéseit a szervezet üvegzseb-oldalán követheted nyomon.

 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [20]  Oldalak:   <<  <  1 2

Nah, ki ad kilencszázezres napidíjért tanácsot az olimpiai pályázathoz?

Az olimpiai pályázattal megbízott cég ötmilliárdot költ tanácsadókra. A részleteket eddig titkolták, de az Átlátszónak nyilatkozó Pataki Márton, az Együtt politikusa felfedte, mi van a szerződés mellékleteiben. Milliárdok mennek külföldi tanácsadóknak, és az olimpiai pályáztatásért felelős vállalat vezetőjének volt cégéhez.

A Fradi-pálya üzemeltetője 24,7 millióért ír tanulmányt az új Puskás Stadionról

Hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzés során nyerte el a bontás alatt és építés előtt álló Puskás Stadion üzemeltetéséről szóló tanulmány elkészítését a francia központú Lagardére cégcsoport nettó 24,7 millió forintért. A Lagardére a Groupama Aréna üzemeltetésével vált itthon ismertté, többek között nekik köszönhetjük a botrányosra sikerült, szexista meccsnépszerűsítő videót.

Olimpiára szánt lőteret is bővíthet a felcsúti telephelyű stadionépítő

A Pharos ’95 Kft. bővítheti a budapesti Fehér úti lőteret nettó 600 millió forintból. A vállalkozásról már írtunk: hasít a kisebb volumenű stadionépítkezések terén, a ZTE futballcsapatának a tulajdonosa és telephelye van Felcsúton, Mészáros Lőrinc címére bejegyezve.

Kétszáznegyvenmillió kéthavi munkáért – horribilis pénzekből írhatnak a budapesti olimpiáról

Az olimpiai hatástanulmány elkészítésével nem fejeződött be a Price­waterhouseCoopers és a kormány együttműködése. A tanácsadó cég ezúttal két hónapnyi munkáért 240 milliót kapott, ügyvezetője pedig már a 2024-es pályázatot koordináló állami-önkormányzati tulajdonú Budapest 2024 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

A kormány eldugná az olimpiás pénzeket a nyilvánosság elől

Nem kell alkalmaznia az államháztartási törvény költségvetési támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit a társasági adókedvezmény (tao) alapján nyújtott támogatásokra az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaságnak, ha az Országgyűlés is elfogadja a törvényalkotási bizottság ezen javaslatát.

Még csak álom az olimpia, de már milliárdokat költöttünk rá

Milliárdokba került eddig az olimpia Magyarországnak, noha még egyszer sem sikerült ötkarikás játékokat rendeznie. A pénz megvalósíthatósági tanulmányokra, azok többszöri aktualizálására, az olimpia népszerűsítésére, kérdőívekre ment el. Összeszedtük az elmúlt 14 évben kifizetett főbb tételeket.

Na, melyik közvélemény-kutatót bízta meg a Magyar Olimpiai Bizottság?

11 millió forintért kell kikutatnia a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft.-nek a Magyar Olimpiai Bizottság megbízásából, hogy milyen kommunikációs stratégiával érdemes meggyőzni a magyar közvéleményt arról, hogy jó lenne 2024-ben olimpiát rendezni Budapesten.

Magyar olimpia: ötmilliárddal nő a pályázati költség, nyert Rogán szomszédja

Az állam 10 helyett 15 milliárd forinttal támogatja Budapest 2024-es olimpiai pályázatát, a finanszírozásba – a tao mintájára – cégek is beszállhatnak. Ez is közvetett állami támogatást jelent. Közben Rogán Antal szomszédjának ügynöksége 360 millió forintért népszerűsíti az olimpiai mozgalmat. A MOB sürgősségre hivatkozva kerülte ki a nyílt közbeszerzést.

Olimpia nélkül is sok pénzt el lehet lopni, pardon!, költeni

Friss lapszámunkban az olimpiarendezés vaskos költségeiről olvashat. Olcsó olimpia? Az egy vicc. Sőt, rengeteg pénzt el lehet szórni a haveroknak csak a pályázás időszakában.
Találatok: [20]  Oldalak:   <<  <  1 2