K-Monitor Adatbázis

Az idei, már amúgy is igencsak ingatag lábakon álló költségvetés helyzetét pecsételheti meg végleg, hogy a kormány mindenáron megvásárolná a Budapest Airport Zrt. többségi tulajdonrészét.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

Soha nem voltak ennyire beszédesek azok a külföldi vállalatok, amelyeknek a kiszorításán a magyar kormány ügyködik. Elkezdték nyilvánosságra hozni a megfélemlítés konkrét módszereit, ami megnehezíti, hogy az ország hozzájusson a várt 28 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz.

A hatékony működtetésre hivatkozva venné újra állami tulajdonba a Liszt Ferenc repteret üzemeltető céget, és ugyanezzel az indokkal adna magántulajdonba 12 kastélyt a kormány. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a reptér és a kastélyok ügyében is az a kérdés: állami közvetítéssel kormányközeli vállalkozókhoz kerül-e a tulajdon.

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.

Miközben a kormány 2021 őszén jókora erőfeszítéseket tett, hogy visszaszerezze a jelenleg nemzetközi tulajdonosok által üzemeltetett a ferihegyi repteret, Orbán Viktor látszólag hirtelen visszavonulót fújt. A miniszterelnök tavaly december 13-án azt közölte, a parlamenti választás előtt „nem észszerű nyélbe ütni” az üzletet, többek között a magas infláció miatt. Azt mondta, a kérdéssel majd csak a választás után fognak foglalkozni.

Tordai Bence hozzáfért az eddig nem nyilvános szerződéshez, és arra jutott: direkt fogalmazott a szerződés homályosan, mert „rosszul néznének ki a milliós-tízmilliós nagyságrendű óradíjak”.

Palkovics László tárcája szerződött a kiváló német és orosz kapcsolatokkal bíró, Mr. Oroszországként is ismert Klaus Mangold üzletember cégével. Ám a szerződésben szereplő teljes összegre már nem számíthat.

Az elmúlt nagyjából nyolc évben megszokhatta a konkurencia, hogy a magyar piacon már ebben az üzletágban sincs érdemi verseny.

Azt kérik többek között, hogy a kormány nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét.