K-Monitor Adatbázis

Magyarország maga blokkolta a Budapest Airportot abban, hogy sürgősségi hitelt vehessen fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) koronavírus miatt felállított sürgősségi alapjától – írja a Blooemberg két munkatársa, Alberto Nardelli és Simon Zoltán.

Ez egy igazi sikersztori: az állami megrendelésekkel kitömött B+N Referencia Zrt. éppen akkor fut 36 milliárd forintos rekordévet 2019-ben, amikor arra készül, hogy egy leánycégével betörjön az állam által felszámolásra ítélt Malév GH piacára a reptéren.

Van egy koncepció, ami alapján úgy épülhetne egy napi 20-25 ezer embert kiszolgáló vasútállomás a reptér mellé, hogy közben sikerülne Magyarország számos nagyvárosát is bevonni az ország vérkeringésébe. Helyette - az vasútállomás ideális helyszínére - egy hat szintes parkolóház kerül.

Bár az eredeti határidő május 26-án lejárt, további két hónappal meghosszabbította annak a kartellgyanús ügynek a vizsgálatát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amelynek érintettjei a török Celebi Ground Handling, az állami tulajdonú Malév Ground Handling (Malév GH), de rávetül a gyanú árnyéka a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójára, Szivek Norbertre is. Mint a GVH lapunk megkeresésére közölte, a bejelentés nem volt elbírálható az eredeti ügyintézési határidőben, a tényállás feltárásához az eljárás folytatására van szükség.

Ezt a szolgáltatást már öt éve végzi egy olasz székhelyű multicég, a Truestar, a jövő héttől viszont már egy másik cégnek van erre szerződése. A Truestar pedig úgy érzi, hogy nagyon nem fair módon veszti el a helyét a reptéren a jövő héten, ezért bírósághoz is fordult.

Érvényes-e az a környezetvédelmi engedély, amelyet a ferihegyi repülőtér üzemeltetője, a Budapest Airport Zrt. valótlan adatokból kiinduló számításokra alapozva kérelmezett? És ha az engedélyben megállapított környezetterhelési határértékeket többszörösen túllépték? A Fővárosi Törvényszék közigazgatási bíróságának minapi ítélete szerint igen, és a bíróság szerint ezen a jogi tényen az sem változtat, ha a kialakult állapot konkrét egészségkárosodást okoz – a repülőtérnek kiadott hatósági engedélyeket támadó civilek most már csak a Kúriában reménykedhetnek.

1984-ben még elég volt, hogy egy miniszter élőben hallja Rákoshegyen a zajt, amit a környékbelieknek kell elszenvednie a szabálytalanul felépített ferihegyi 2-es kifutópálya miatt: azonnal megtiltották, hogy erre szálljanak fel a repülők. Amióta viszont 2004-ben elindult a Budapest Airport privatizációja, a repülőtér érdeke mindent felülír.

Jelentősen súlyosította a Budapest Airport (BA) Zrt. egykori jogi előadójának és jogi igazgatójának minősített vesztegetés miatt első fokon kiszabott büntetését a Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett másodfokú, javarészt jogerős döntésében, írja az MTI. A volt jogi előadó, Sziebert György az első fokon kiszabott öt év szabadságvesztés helyett hét évet kapott, az egykori jogi igazgató, Rényi-Vámos Krisztina pedig két év felfüggesztett helyett öt év letöltendőt. Az ügyben megvádolt ügyvédeket felmentette az ítélőtábla.

Öt év letöltendő börtönt kapott első fokon a Budapest Airport korábbi jogásza abban a vesztegetési ügyben, aminek lényege a vádirat szerint, hogy a cég olyan ügyvédi irodákat bízott meg munkával, akik hajlandóak voltak a megbízási díjból "visszaosztani".

Bajnai Gondonra kellett volna terhelő vallomást tenniük a repülőtéri vesztegetési botrány szereplőinek – legalábbis ezt állítják a büntetőperben kihallgatott vádlottak.