K-Monitor Adatbázis

Egy gyanús félmondat, két reggeli 2011-ből. Ebből lett az eddigi legnagyobb kartellbírság, amit 11 kereskedelmi bankra rótt ki a versenyhivatal.

A Gazdasági Versenyhivatal összesen csaknem 9,5 milliárd forintra bírságolt tizenegy pénzintézetet, mert egymással összebeszélve akadályozták, hogy a devizahitelesek élhessenek a végtörlesztés lehetőségével.

Kartelleztek a bankok, hogy megakadályozzák, hogy sokan végtörlesszenek. Még soha nem szabott ki akkora büntetést a Gazdasági Versenyhivatal, mint most, összesen 9,5 milliárd forintot kell fizetnie a tizenegy összejátszó banknak.

A GVH szerint kartelleztek a bankok, hogy akadályozzák a végtörlesztést. A legtöbbet, 3,9 milliárd forintot, az OTP-nek kell fizetnie. A bank a döntés miatt a bírósághoz fordul.

Jön az egykulcsos, 16%-os szja, de a nagy adócsökkentés kétharmadát visszaveszik extraadókkal és a megemelt nyugdíjjárulékkal - ez a kettősség jellemzi a most elfogadott adócsomagot. A sokgyerekes, átlag felett keresők a kedvezményezettek.

A versenyhivatal kétmilliárdos bírságot szabott ki, miután több pénzügyi vállalkozás éveken át egyeztette egymással a bankkártyás jutalékaik alapjául szolgáló díjakat.

A Visa és a Mastercard 477-477 millió, hét magyar bank pedig további összesen 954 millió forintos bírságot kapott a GVH-tól, amiért még 1996-ban versenykorlátozó módon állapodtak meg a bankkártyás tranzakciók utáni jutalékokról.

Két vizsgálóbizottságot is felállít a parlament a miniszterelnök kémelhárító múltja kapcsán. Az elmúlt tizenkét évben a legtöbb vizsgálóbizottság semmitmondó jelentéssel, vagy jelentés nélkül fejezte be a munkáját, de többször is látványos vitákhoz, perekhez vezetett egy-egy bizottság üléssorozata.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEH) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idén több, korábban visszhangos ügybe keveredett pénzügyi intézményt is megvizsgál.

Úgy tűnik, minden és annak tökéletesen az ellenkezője is megtörténhet a Budapest Bankkal. Hiszen ki gondolta volna akár csak néhány héttel ezelőtt is, hogy a kormány éppen az eddig a nyilvánosságot enyhén szólva gyengéjének tudó bank privatizációs szerződését kívánja elsőként ország-világ elé tárni. Mint ahogy az is meglehetősen váratlan, hogy a magánjogi szerződések titkosságára érthetően kényes külföldi befektetők önként és dalolva beleegyezésüket adják a pénzügyminiszter őszinteségi rohamához. Változatlanul nem világos azonban, ki(k) lesznek e precedensnek az igazi nyertesei és vesztesei.