K-Monitor Adatbázis

Ahol a magyar állam és a magyar álom összeért: 2010 után néhány év alatt gigantikus cégbirodalmak nőttek ki a semmiből, elképesztő vagyonok halmozódtak fel, és pártbürokraták váltak nagytőkésekké.

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

A jéghegy csúcsa lett volna csak a Budapest Banknál az újdonsült Rogán família meghiúsult milliárdos földvásárlási hitele. A korábban tiszta portfóliójú bankot mostanra kitömték ilyenekkel. „Egy feltételezett kormányváltás után mindkét oldalon ugyanaz lesz a kérdés: ki és hogyan veheti át a NER óriásbankjának irányítását?”

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapja adta hírül a 4iG, hogy szerdán „nagy összegű” szerződést kötött a Budapest Bank (BB) Zrt.-vel „bank üzleti alkalmazás és kapcsolódó rendszerek fejlesztése” tárgyában. Az MTI által szemlézett hír szerint a keretszerződés részét képező első egyedi megrendelés értéke 1,192 milliárd forint plusz áfa.

Mennyire tették kockázatossá a magyar bankrendszert az utóbbi évek tulajdonosi változásai? – szegezte nekem a kérdést a Pénzügykutató 50. születésnapját megülő konferencia kerekasztal-beszélgetésének moderátora, Farkas Zoltán azt követően, hogy röviden ecseteltem a bankszektor „nemzetiesítésének” jelen állását.

Két vizsgálóbizottságot is felállít a parlament a miniszterelnök kémelhárító múltja kapcsán. Az elmúlt tizenkét évben a legtöbb vizsgálóbizottság semmitmondó jelentéssel, vagy jelentés nélkül fejezte be a munkáját, de többször is látványos vitákhoz, perekhez vezetett egy-egy bizottság üléssorozata.