language

Intézmények:

Budapest Bank Zrt. highlight_off
Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt. highlight_off

Budapest Bank Zrt.

A Budapest Bank a nyolc magyarországi nagybank egyike volt. 2015-ben 700 millió dollárért – akkori áron  körülbelül 200 milliárd forintért – vásárolta meg a Magyar Állam a General Electric-csoporttól.  2019-ben eleget téve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak tett ígéretének a kormány a bank privatizációja mellett döntött, így került végül – az MKB Bank és a Takarékbank mellett – a kormányközeli szuperbankhoz, Magyar Bankholding Zrt-hez.

Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.

Az MKB Bank (korábban Magyar Külkereskedelmi Bank, röviden: MKB) egy magyarországi általános kereskedelmi bank, melyet 1950-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank államosítása utáni átalakításával és átnevezésével hozott létre az akkori kommunista rendszer, hogy a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi pénzügyleteit egyetlen helyen tudja kezelni.

1987-ben a kétszintű bankrendszer bevezetésekor a bank normál kereskedelmi bankká alakult át, majd 1994-ben privatizálták. Ezután a Bajorország 94%-os tulajdonában lévő Bayerische Landesbank magyarországi leánybankja volt. 2014-ben megvásárolta a magyar állam. (Wikipédia)

2018-ban derült ki, hogy két magántőkealapon - A New Vezigland Kft.-n és a Next Future Project Kft.-n - keresztül hivatalosan is Mészáros Lőrinc és akkori felesége, Kelemen Beatrix Csilla kezébe került az MKB Bank csaknem ötven százalékos részvénycsomagja.

Az MKB Bank Magyarország ötödik legnagyobb bankja volt, mielőtt 2022-ben egyesült a Budapest Bankkal, melynek következtében a második legnagyobb hazai bankká vált. 2023. április 30-án megszűnt, technikailag úgy, hogy a Takarékbankbeolvadt az MKB-ba, és az egyesült entitás MBH Bank Nyrt. néven folytatja. A teljes felvásárlási folyamatról itt olvashat.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [36]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>

Megszűnt az adókedvezmény, amely 10 éven át az Orbán-oligarchák százmilliárdos vagyonait hizlalta

Intézményes adócsalás zajlott az elmúlt tíz évben, hogy a kormányhoz közel álló nemzeti tőkések kevesebb közterhet fizetve tudják felhalmozni vagyonukat. A jelenségre az hívta fel a figyelmet, hogy a kormány szeptember 12-étől megszüntette a bizalmi vagyonkezelés legfőbb adóelőnyét.

Tőkeátcsoportosítást hajtott végre Mészáros Lőrinc

Az Eirene Magántőkealap az egyike volt azoknak a titokzatos képződményeknek, amelyek az MKB Bankot privatizálták még 2016 tavaszán, ám tulajdonosuk kiléte egy ideig titokban maradt, élve azzal a lehetőséggel, hogy a magántőkealapok gazdái a nyilvánosság elől rejtve maradhatnak.

Komoly állami segítséggel született meg a bank, ami Mészáros Lőrincék alá rakta a vadonatúj szuperjachtot

Az adófizetők már azt is közös sikernek érezhették, hogy idén nyáron Mészáros Lőrincnek és Várkonyi Andreának sikerült 20 méterrel hosszabb jachtra cserélnie a legendás Lady Mrd-ot, és ezt a büszkeségélményt csak fokozza a tény, hogy a Rose d’Or végső tulajdonosa az MBH Bank, aminek a létrejöttét Orbán Viktor minősítette nemzetstratégiai jelentőségűnek.

Így rakta össze a magyar állam Mészáros Lőrincnek a NER szuperbankját

Az MKB megvásárlása, szanálása és reprivatizációja, a takarékok államosítása, integrálása és fű alatti privatizálása, a Budapest Bank megvásárlása és beadása a Bankholdingba: bő tíz év, sok-sok kacskaringó és pár elhullott káder után mostanra összeállt a szuperbank, amelynek fő tulajdonosa a fő NER-vállalkozó, kisebbik szelete pedig a NER-lovagok új generációjának emblematikus Matolcsy-árnyékáé.

Versenytorzító hagyományt folytat a kormány a nemzetstratégiai jelentőségű Vodafone-felvásárlással

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

Mészáros Lőrinc már majdnem hófehér, de azért még él a régi, jól bevált módszerrel

Magyarország papíron leggazdagabb embere megint egy újabb cég birtokosa lett. Ez egyáltalán nem szokatlan, az viszont érthetetlen, miért volt szükség arra, hogy a végső tulajdonoshoz több áttételen keresztül lehessen csak eljutni, amely nem más, mint Mészáros Lőrinc másik érdekeltsége által kezelt magántőkealap.

A „nyugger” Vida József még mindig gigantikus vagyonon osztozkodik Mészáros Lőrincékkel

Az egységes Takarékbank összerakója tavaly visszavonult, ám máig folyik az osztozkodás az ő és a felcsúti mágnás uradalma között. Ennek része a DBH alapkezelő vagy a takarékok informatikai vállalata, de várhatóan sorra kerül a TV2 is.

A visszautasíthatatlan ajánlattól a különadókig – így államosít Orbán, a Vodafone a legutóbbi zsákmány

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

Kapacitásbővítésre adott a Viresolnak 1,3 milliárd forintot a Pénzügyminisztérium

Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tavaly tavasszal közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, ami azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a dokumentumokat. A bírósághoz fordultunk, a pert pedig első- és másodfokon is megnyertük, és ezután végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az látszik, hogy a búzafeldolgozó 3,5 milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták.
Találatok: [36]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>