K-Monitor Adatbázis

Ha kifizetik érte a várt 200 milliárdos összeget, a privatizált intézet beolvadhat az új, Mészáros-közeli bankmamutba.

Hét éve történt. Az állam váratlanul keményen sarokba szorította a bankokat, az úgynevezett végtörlesztéssel, amikor a tehetős ügyfelek diszkontált áron rendezhették adósságaikat. A bankok védekeztek. A versenyhivatal szerint szabálytalanul, tiltott módon, összehangoltan. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) először nagyon szigorúan csapott le, most a felére olvadt a bírság. A furcsa ügyben csak úgy sorjáztak a fordulatok.

Mennyire tették kockázatossá a magyar bankrendszert az utóbbi évek tulajdonosi változásai? – szegezte nekem a kérdést a Pénzügykutató 50. születésnapját megülő konferencia kerekasztal-beszélgetésének moderátora, Farkas Zoltán azt követően, hogy röviden ecseteltem a bankszektor „nemzetiesítésének” jelen állását.

Az év legnagyobb magyarországi üzletei közt túlnyomórészt államosításokat találunk, elég sok közpénz ment a kormány mozgásterének növelésére, főleg a legyengített pénzügyi szektorban.

Egy gyanús félmondat, két reggeli 2011-ből. Ebből lett az eddigi legnagyobb kartellbírság, amit 11 kereskedelmi bankra rótt ki a versenyhivatal.

A Gazdasági Versenyhivatal összesen csaknem 9,5 milliárd forintra bírságolt tizenegy pénzintézetet, mert egymással összebeszélve akadályozták, hogy a devizahitelesek élhessenek a végtörlesztés lehetőségével.

Kartelleztek a bankok, hogy megakadályozzák, hogy sokan végtörlesszenek. Még soha nem szabott ki akkora büntetést a Gazdasági Versenyhivatal, mint most, összesen 9,5 milliárd forintot kell fizetnie a tizenegy összejátszó banknak.

A GVH szerint kartelleztek a bankok, hogy akadályozzák a végtörlesztést. A legtöbbet, 3,9 milliárd forintot, az OTP-nek kell fizetnie. A bank a döntés miatt a bírósághoz fordul.