A Siemens AG háza táján 2005 végén robbant ki az egyik legnagyobb német korrupciós botrány. Ennek kapcsán a magyar adóhatóság félmilliárd forint befizetésére kötelezte a Siemens hazai leányvállalatát adóhiány, késedelmi kamat és bírság címén, mivel az adóalap csökkentésének szándékával 800 millió forintot utalt át szakértői tanácsadásért hajléktalanok tulajdonában lévő fantomcégeknek. A Siemens magyar leányvállalatának új vezetősége elismerte, hogy a Siemens Magyarországon is fizethetett kenőpénzeket, vélhetően több esetben is. Erős a gyanú, hogy a pesti villamostender is érintett lehetett az ügyben, hiszen a formai hibák miatt kizárt olasz Ansaldobreda cég már akkor megtámadta a döntést, amikor a Siemens 8 milliárd forinttal drágább ajánlattal megnyerte azt. A BKV felügyelőbizottságának egyik tagja vizsgálatot is kezdeményezett az ügyben. A BKV szerint az ajánlatokat szigorú pontrendszer alapján rangsorolták, és ebben nemcsak a költség, hanem számos egyéb műszaki, garanciális szempont és referencia kapott nagy hangsúlyt. Ez utóbbi magyarázat azonban később kétségessé vált, hiszen a szerződéskötés után nem sokkal kiderült: a Combino vázszerkezete konstrukcióhibás. Ezután átírták a tender műszaki elvárásainak erre vonatkozó részét. Az új villamosok szállítása egy évet csúszott a javítások miatt, ezért a Siemens 2,5 milliárd forintos kártérítést fizet a BKV-nak, valamint 3,5 milliárd forintot elengedett az eredeti, 40 milliárdos árból. Nem ment problémamentesen az üzembe állás sem: meghibásodtak az ajtók, leszakadt a felsővezeték és a járművekből hiányzott a klímaberendezés is. Később pedig a BKV-botrányok kapcsán a Combinokkal kapcsolatos pr-tevékenységnél merült fel színlelt szerződések gyanúja.
