language

Intézmények:

Budapest Főváros Önkormányzata highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [41]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5   >  >>

BKV-per: pletykára alapozó ügyészség

Bakiparádéval tért vissza két hetes szünet után a BKV-per a Kecskeméti Törvényszékre. A vád tanúja keddi meghallgatásán elmondta, hogy pletykákra és saját teóriájára alapozta terhelő vallomásait. "Azt pletykálták, hogy Balogh Zsolt tartott Hagyó Miklóstól" - fogalmazott tanúként a BKV jelenlegi vezérigazgató-helyettese Takács Péter, utalva a közlekedési cég volt vezetője és a korábbi MSZP-s főpolgármester-helyettes kapcsolatára.

BKV-per: közösségi oldalon nyomozott az ügyészség

Kapcsolatot fedezett fel az ügyészség a BKV-per egyik tanúja illetve vádlottja között az egyik népszerű közösségi oldalon, de mivel az érintettek nem tagadták szakmai kapcsolatukat, a leleplezés "értelmetlennek" bizonyult.

BKV-vádlottak: Kocsis állhat a háttérben

Kocsis István, volt BKV-vezérigazgató szerepével kapcsolatban tettek fel kérdéseket a BKV-per vádlottjai a közlekedési cég jelenlegi kommunikációs vezetőjének. A Kocsissal régi munkakapcsolatban álló Székelyné Pásztor Erzsébet válaszaiból kiderült, a feljelentéseket megalapozó belső vizsgálatok komolytalanok voltak, és a Hagyóék idején sem volt szükségtelen a BKV kommunikációja, ahogy azt a vádirat állítja.

Ötvenmillió a fővárosi cégvezetőknek

Csaknem ötven millió forint prémiumot, illetve prémium-előleget vettek fel tavaly a fővárosi tulajdonú cégek első számú vezetői - derült ki a lapunk által kikért városházi adatokból. A legtöbbet a két fővárosi holdingcég, a Vitézy Dávid vezette BKK közlekedési holding, illetve a tavaly őszig Bán Tamás - azóta az ex MÁV-vezér Szarvas Ferenc - irányította BVK városüzemeltetési holding vezérigazgatója kaphatta volna, de ők lemondtak a 2011-es munkájuk után járó, tavaly kifizethető prémiumról.

A rendőrségnek is kellettek a BKV-s lufik

Még a BRFK is igényt tartott a közlekedési vállalat "felesleges" ajándékcsomagjaira, holott a Hagyó-ügyként elhíresült BKV-per vádirata szerint bűncselekménynek minősülnek a BKV ajándéktárgyakra fordított kiadásai.

Alkotmányellenesen marad Kecskeméten Hagyó?

A BKV-per Budapestre történő áthelyezését kezdeményezte a csütörtöki tárgyaláson Bárándy Péter védő, egykori igazságügyi miniszter a Kecskeméti Törvényszéken. Az indítványt Hadnagy Ibolya bírónő elutasította. Bárándy indítványában, amelyet H. Éva vádlott védelmét ellátva tett, arra hivatkozik, hogy az Alkotmánybíróság (AB) december végén visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit.

Hagyó-per - A kilencedrendű vádlott nem ismerte el bűnösségét

Nem ismerte el bűncselekmény elkövetését Z. Tibor kilencedrendű vádlott, aki a bíróság előtt fenntartotta a nyomozati szakban tett vallomását a Hagyó Miklós és társai ellen, a Kecskeméti Törvényszéken folyó per keddi tárgyalási napján.

Hagyó-per: 1,8 milliárdos a kárigény

Ismertette polgári jogi kárigényét a BKV-büntetőper tegnapi tárgyalásán a közlekedési társaság. A vállalat - az egyre gyengülő vádirat tényállását átvéve - 1 milliárd 779 millió forintos igényt jelentett be, amelyet a vádlottaknak akkor kell megfizetniük, ha bűnösségük bebizonyosodik.
Találatok: [41]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5   >  >>