K-Monitor Adatbázis

A napokban a Béla király út 20. számú ingatlanon beindultak a NER-közeli cégek buldózerei, hogy át­fazonírozzanak egy nemrég még a közös állami vagyonhoz tartozó területet. Mit, hogyan és kinek herdált el az ország vezetése, és miért kattant rá a NER-elit a Svábhegyre? Jelentés egy elfoglalt magaslatról.

Omladozó vakolat, vassal alátámasztott körfolyosók, hatalmas gerendákkal megerősített lépcsőház: idén, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján is ez várja az épületbe lépőket az egykori Landerer-nyomda épületében. 1848. március 15-én itt nyomtatták ki a 12 pontot, illetve Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Itt adták ki Kossuth Pesti Hírlapját, és itt ülésezett a Batthyány Lajos vezette első független felelős magyar kormány 1848-ban. Mindezek ellenére sem jutott az épület felújítására pénz, pedig például Schmidt Mária és Lezsák Sándor alapítványainak is százmilliók jutottak a Petőfi-év forrásaiból.

Bemutatjuk, hogyan vált a kormányfő vejének cége hét év alatt a magyar turisztikai piac megkerülhetetlen szereplőjévé.

2003-ban Erzsébetváros akkori vezetése a Király utca 25-27-29. eladásáról döntött. A többmilliárdos ingatlanvagyonról szóló szerződéstől öt évvel később elállt a városvezetés, amit akkor hiába támadott meg az ingatlancég. 2019-ben a fideszes vezetés újra elővette a szerződést, átalakította és alá is írta az ingatlanok eladását, olyan kötbért vállaltak azonban, amire a kerületnek nem volt fedezete. Időközben polgármestert váltottak Erzsébetvárosban, az átadáskor viszont „elfelejtettek” szólni a folyamatban lévő szerződésről, így a jelenlegi kerületvezetés már azzal szembesült, hogy milliárdos követelése van egy végrehajtónak az önkormányzattal szemben. Perre mentek, feljelentést tettek és nyertek: náluk maradnak az ingatlanok. 19 évig húzódó ingatlaneladási szerződés, perrel, büntetőfeljelentéssel, végrehajtókkal, és az ügybe beletenyerelő Miniszterelnökséggel.

Szőlőbirtokok, borászatok? Jachtok? Magánrepülők? Korábban ezek voltak a „nemzeti nagytőke” státuszszimbólumai, mára azonban felzárkóztak ezekhez a paloták is. Nem máshol: a magyar Champs-Élysées-n. A Válasz Online gyűjtése szerint az Andrássy úti házszámok hatoda már NER-fennhatóság alá tartozik – ez a forgalomképes rezidenciák majd’ kétharmada. A szerencsés nyertesek között találjuk Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt, Tiborcz Istvánt, Schmidt Máriát és a Hell (pokol) nevű energiaital-gyártó tulajdonosi körét is.

Tiborcz István is érdekelt lehet az áfakedvezménnyel támogatott projektekben.

A kormány külön szabályokat állapított meg a Mátyás-templommal szemben található telek beépítéséhez.

Mészáros Lőrinc, Jellinek Dániel vagy Rogán Antal környezete is jól járhat a felszámolók kiválasztásával. Az eljárás tisztaságát részben már egy bírósági ítélet is megkérdőjelezte.

Ebben az esetben is nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásról volt szó, ezért a műemléki védettség nem lehetett akadálya a bontásnak, Budapest pedig szegényebb lett egy különleges, nagyszerű lehetőségeket rejtő, önmagában is kiemelkedően értékes ipari műemlékkel.

A Miniszterelnökség büféjeként, egyszersmind az Aurum alapítvány jogászcsapatának klubhelyiségeként működik a volt Lukács cukrászda műemlék szalonja. A tehetséggondozással is foglalkozó alapítvány 35 millió forintos, végeredményben közpénzből származó, a „nemzeti érzelmű” jogászok utánpótlásának biztosítására kapott támogatásnak köszönhetően csinosíthatta ki a kávézót, és működtethet tehetséggondozó programot. Az Aurumot MCC-s kötődésű alkotmánybírósági főtanácsadó alapította, kurátorai között Fidesz-közeli ügyvéd és miniszterelnökségi kabinetfőnök üldögél, felügyelőbizottságában volt parlamenti képviselő és a Mandiner hetilap újságírója is helyet kapott.