A kerület tavaly novemberben hivatalba lépő vezetését sem a műemlékekért felelős Miniszterelnökség, sem az építési engedélyeztetést végző – és azóta a volt kerületi polgármester, Sára Botond által vezetett – kormányhivatal, sem pedig maga a beruházó nem kereste meg, de decemberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megszüntette az udvaron lévő földszintes raktárépületek műemléki védettségét, vagyis ezeket már akár le is lehet bontani.
Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa is tulajdonos volt abban a cégben (Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.) tavaly szeptemberig, amelynek kedvéért megszüntették egy 130 éves józsefvárosi épület műemléki védettségét. Hogy az építkezésnek az ellenzéki irányítású kerületben érvényes helyi építési szabályokat se kelljen figyelembe vennie, a Heinrich-udvar átépítését május elején egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt
Hasonló kiemelésről az elmúlt hónapokban számtalanszor hallhattunk, jelentése azonban nem egyértelmű: a hangzatos jelző valójában annyit jelent, hogy a projekt eltérhet az épp érvényben lévő településrendezési előírásoktól, illetve az Országos Településrendezési és Építési Követelményektől (OTÉK).
A megvalósítás ezzel nem csak gyorsabbá, hanem egyszerűbbé is válik, hiszen a tervek engedélyezésének folyamata is jóval könnyebbé válik a szokásosnál, cserébe viszont zöld út nyílik az utcaképbe vagy a környék stílusába kevésbé illő megoldások előtt, ezt a lehetőséget pedig a befektetők kihasználhatják. Nem feltétlenül kell persze ilyen kiemelés ahhoz, hogy egy épület képe teljesen megváltozzon – elég ehhez megnézni a mindössze néhány lépésnyire álló, papíron műemléki védettséget élvező, de nemsokára teljesen átalakuló Baross utca 40. példáját.
A kormányhivatalnak kéne leállítani az építkezést, amire az engedélyt korábban egy jelenlegi kormánybiztos cége kapta.
Az egykori Közvágóhíd épületegyüttese 1994-ben került fel a fővárosi helyi védettségű építészeti örökségek lajstromába. Az Építészfórum azonban úgy értesült, hogy az ipari műemlék helyi védettséget megalapozó dokumentációja egyszerűen nem létezik. A beruházást ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a kormány, ami egy sor, amúgy szükséges engedély beszerzése alól felmenti a beruházót.
Annál is többet bontottak el a Közvágóhíd helyi védettségű épületegyütteséből, amelyet a tavaly napvilágot látott látványtervek alapján sejteni lehetett. A napokban elbontott homlokzatokat másolatokkal pótolhatják. Mint az Építészfórum kiderítette: az ipari műemlék nem rendelkezik a védettséget magalapozó dokumentációval.
Korábban már több ízben beszámoltunk arról, hogy a Budapest IX. kerületében található Közvágóhíd ipari műemlékegyüttesét feltűnő sietséggel és intenzitással bontja az Orbán Viktor miniszterelnökhöz és köreihez üzletileg feltűnően közel álló Adnan Polat török üzletember cége. A komplexum helyén gigalakópark épül, ezért kell eltakarítani a főváros történetében fontos szerepet játszó komplexumot.
Egy több mint százéves V. kerületi társasházban a magyar állam nem tud érvényt szerezni a törvényeknek. A háttérben egy volt FTC-elnök és a fideszes Becsó Zsolt alakja sejlik fel – utóbbi üzlettársa akar vendéglátóhelyet nyitni a Hold utcában.
Az UNESCO a budapesti világörökségi helyszínnel kapcsolatos határozatáról és tartalmának hátteréről az Átlátszó is megemlékezett. Most annak a szakértői jelentésnek jártunk utána, amely konkrétan megalapozta a bakui határozatot, annak érdekében, hogy megadjuk a feleletet a kormánynak a címben feltett álságos kérdésére. A szakértői jelentés eredeti angol nyelvű szövegének magyarra fordított főbb részleteit az alábbi cikk pirossal kiemelt, idézőjeles szakaszai tartalmazzák.
A főváros építészeti örökségére hivatkozik a BDPST Group, miközben simán kibelezhetik a Mahart-székházat.
