Októberben várhatóan egy hetes tárgyalássorozat után hoz ítéletet a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi elektronikus jegyrendszer bukása miatt indított perben – értesült lapunk. A döntéshozatalra 60 napja van a testületnek, így az ítélet még az idei évben megszületik. A Népszava ügyre rálátó forrása szerint nem várható sem további tárgyalási napok kitűzése, sem egyéb halasztó körülmény. Az ítélet elvben azonnal végrehajtható lesz, így a győztes fél már januárban a kasszához vonulhat, bezsebelve a bíróság által megítélt milliárdokat.
A BKK német beszállítójának magyar cégvezetője tagadja a korrupciós vádakat, miután a BKK korábbi vezérigazgatója befolyásolási kísérletről beszélt az e-jegy projekttel összefüggésben. A befuccsolt e-jegyrendszer más részleteire is eltérően emlékeznek a szereplők. A témában heves vita folyt a fővárosi vizsgálóbizottság legutóbbi ülésén Tarlós István volt főpolgármester meghallgatásakor.
Lassan két évvel a szerződés felmondása után is újabb költségek kerülnek elő, a számla az aktuális kimutatás szerint 11,1 milliárd. Felelős, de még csak gyanúsított sincs.
A Zöld Terasz Kft.-nek a BKK e-jegy tanácsadói szerződésén kívül nem is volt más érdemi bevétele. Összesen 760 milliót utalt a fővárosi cég.
Az összefoglaló arra is felhívja a testület figyelmét, hogy a felmondás jogosságát vitató SB 19,2 millió eurós követelést jelentett be a szerződésbontás óta, ennek pedig jelentős részét az állásidő miatti kár teszi ki. A többi része a leszállított, de ki nem fizetett eszközökhöz – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – kapcsolódnak. Az egy percig sem működő, későbbi felhasználásra alkalmatlan rendszerért tehát - jelenlegi árfolyamon számolva - 6,7 milliárd forintot követel a német cég, miközben a BKK már kifizetett a vállalatnak 7,6 milliárd forintot. (Az egyéb költségekkel együtt már 10,6 milliárd forintba került a projekt.)
Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.
Tarlós István évi 40 millió forintért kapott tanácsokat az e-jegyrendszer ügyében, továbbá a főpolgármester négy főtanácsadót (Dorner Lajost, Szegvári Pétert, Szabadvári Péter Ottónét, és Szemenyei Lászlót) is megbízott azzal, hogy felügyelje és segítse az elektronikus jegyrendszer beruházását – erről tartott sajtótájékoztatót a Liberálisok főpolgármester-jelöltje, Sermer Ádám. A politikus a főpolgármesteri hivataltól kikért dokumentumokból idézte a számokat. A sajtótájékoztatóval kapcsolatban megkerestük a főpolgármesteri hivatalt, ahol dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes válaszolta írásban a következőket:
Ez a hír számunkra kezelhetetlen.
"A felsorolt nevek közül kettő nem is Tarlós István tanácsadója, de ettől függetlenül sem kaptak ilyen megbízást, még kevésbé 5 éve. Egyiküknek volt esetileg rövid érintkezése a pénzügyi főpolgármester-helyettes munkatársaként a BKK jegyrendszerével, mikor a BKK tagi kölcsönt kért a fővárostól, amit még tárgyévben vissza is fizetett. Ilyen munkáért a felsorolt két ember semmilyen juttatást nem kapott, és a programban egyáltalán nem vettek részt", írták.
A válaszuk úgy folytatódik, hogy "Szabadváriné dr. valóban a főpolgármester tanácsadója, ő foglalkozott egyéb feladatai mellett az üggyel – de nem 5 évig, hanem – 2018 november és 2018 december között, vizsgálta, hogy mi történt, mikor a BKK felmondta a szerződését. Ezért a munkáért Szabadváriné dr. semmi külön juttatást nem kapott. Dr. Szegvári Péter pedig nem tanácsadói munkakörében foglalkozott a BKK-val, és tanácsadói munkakörét nem érinti a feladat, hanem őt a Közgyűlés választotta meg a BKK igazgatósága elnökének. Részt vesz ugyan a főpolgármesteri vezetői értekezleten, de ellenőrzött információ, hogy ott a BKK-jegyrendszer szerződéssel kapcsolatos problémát – legalábbis 2016-17-18-ban biztosan (korábban nemigen lehetett oka sem) – egyszer sem vetett fel sem a BKK vezérigazgatója, sem az igazgatóság. Tanácsadóként ezért a feladatáért dr. Szegvári Péter semmilyen juttatásban nem részesült", közölte a főpolgármester-helyettes.
8,8 milliárdot már kifizettek 2014 óta az e-jegyrendszerre. További 26,8 milliárdot terveznek még elkölteni, de akkor az optimista tervek szerint is csak 2020 végétől működhet a rendszer. 400 millióból meg lehetne valósítani a fapados verziót, ami a legtöbb problémát szinte azonnal orvosolná. Bécs, Berlin és Prága simán megoldotta. Budapest még a fejlődő országoktól is alaposan le van maradva.
2014 őszén kötötte meg a BKK és a német Scheidt&Bachmann cég a budapesti közlekedési elektronikus jegyrendszer kiépítésére és ötéves üzemeltetésére vonatkozó mintegy 14 milliárd forintos szerződést. Az online fizetést, bankkártyás utazást, teljesen digitális jegyváltást és ellenőrzést lehetővé tevő rendszernek 2017-re kellett volna elkészülnie. A projektre baljós árnyékot vetett, hogy a főváros és a BKV már 2006 óta próbálkozott az elavult papír alapú jegyrendszer lecserélésével, de addig az sehogy sem jött össze. Kedvező volt viszont, hogy a nyertes Scheidt&Bachmannak és konzorciumi társának, az Octopusnak külön-külön jó referenciáik voltak az ilyen rendszerek hardvereinek és szoftvereinek kiépítésében.
