K-Monitor Adatbázis

2016 decemberében tárta fel az Index, hogyan jutottak messze áron alul önkormányzati lakások bérleti jogához az első kerületben, a Várban a Fideszhez, vagy a fideszes polgármesterhez közel állók. A módszer és a jogszabályi kiskapu nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a Belvárosban Rogán Antal és utódja polgármestersége alatt szórták ki a kerület ingatlanvagyonát. A kerület a területhasználattal és a parkolással kapcsolatos határozataiban is vitatható módon kedvezett bizonyos köröknek.

Személyesen az I. kerületi polgármester, Nagy Gábor Tamás, aki a lakásbérleti pályázatokat intézte is érintett volt a lakásmutyiban: a polgármester exfelesége 100 ezerért bérelhetett egy 100 nm-es vári lakást, míg az önkormányzat pénzügyi igazgatója 60 ezerért, egy 52 nm-es vári lakást. A polgármester maga egy 71 négyzetméteres lakást bérelhet 2013 óta 81 ezerért a Táncsics utca 23.-ban. A helyi szabályozás szerint a lakásbérleteket átláthatatlanul intézték, a polgármester határozta meg a pályázatok adminisztratív szabályait, kiírási feltételeit, elbírálási szempontjait is. A kiadott bérleti szerződésekről csak a lejáratkor, öt év elteltével értesültek a képviselők, amikor megérkezik eléjük a javaslat az öt évre szóló meghosszabbításról. Akkor már névvel, címmel, bérleti díjjal jön a határozattervezet, és hivatkozik a bérbeadási rendeletnek arra a passzusára, hogy a polgármester előterjesztése alapján már a testület is dönthet bérbeadásról. A kerületben havi 400-450 ezer forint körül lehetne hasonló lakásokat bérelni piaci áron. A polgármester sommás válaszban hárította el a vádakat: "1. Jogszerű-e? Igen. 2. Igazságos-e? Igen. 3. Méltányos-e? Igen. 4. Etikus-e? Igen." A nem műemlék épületben lévő önkormányzati bérleményeket ráadásul öt év után a piaci ár feléért vásárolhatják meg az ott lakók.

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.